Lettország is ratifikálta az Isztambuli Egyezményt

A rigai törvényhozás többórás, időnként heves vitát követően a balközép kormányzat képviselőinek szavazataival hagyta jóvá az Európa Tanács egyezményét. A szavazáson az ellenzék két képviselő kivételével nem vett részt, és az utóbbiak is a ratifikáció ellen szavaztak.

Az egyezményt – amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe – 2019 márciusáig 45 ország és – egyetlen szervezetként – az Európai Unió írta alá. Ez az első ilyen jellegű dokumentum, amely jogilag kötelezi a részes országokat a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem jogi keretének létrehozására.

2014-ben Magyarország is aláírta az egyezményt, 2020-ban viszont az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a KDNP-s képviselők indítványát, amely elutasítja az egyezményhez való csatlakozást.

A kormánypárti kommunikáció szerint a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezmény egyes pontjai „nem egyeztethetők össze a kormány migrációs és genderpolitikájával”, sőt egyesek a „genderideológia trójai falovának” tekintik. Varga Judit még igazságügyi miniszterként például politikai hisztériának minősítette az Isztambuli Egyezményt.

Az MTI a lett ratifikációról szóló cikkhez fűzött magyarázata szerint az egyezmény ellenzői azzal érvelnek, hogy a szöveg aláássa a nemek elfogadott meghatározását, és fenyegeti a hagyományos családi értékeket. A rigai jóléti minisztérium ezért egy magyarázó jegyzőkönyvet csatolt az egyezmény szövegéhez, amelyben hangsúlyozza, hogy a dokumentumban említett „társadalmi nem” fogalma nem jár azzal a kötelezettséggel, hogy a lett jogi és oktatási rendszerben a biológiai nem eltérő felfogását vezessék be.

Az egyezmény valódi céljában viszont kifejezetten eredményesnek bizonyul: azokban az országokban, ahol alkalmazzák az egyezményben foglaltakat, egy sor olyan előremutató lépés történt, amely jobb, hatékonyabb és áldozatközpontúbb eljárást tesz lehetővé menedékházak létrehozásától a zaklatás és a szexuális bántalmazás újradefiniálásán át az áldozatok segítésében érintett szakmák képzéseinek fejlesztéséig. Az egyezmény legfontosabb üzenete, hogy az erőszak nem magánügy, annak felszámolása mindannyiunk érdeke. Erről ebben a Komplex-cikkben írtunk részletesen. Legutóbb, 2022 nyarán a háborúban álló Ukrajna döntött az egyezmény ratifikálásáról.