Áttörés az ENSZ-klímacsúcson: ígéretek helyett pénzt is kapnak a fejlődő országok

Hatalmas áttöréssel indult az idei ENSZ-klímatárgyalás, a Dubajban tartott COP28, végre valósággá vált ugyanis a fejlődő országok régi követelése, hogy a fejlett, és történelmileg többet szennyező országok adjanak pénzt a klímaváltozás okozta károk és veszteségek finanszírozására.

A kéthetes tárgyalássorozat nyitó napján az EU, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a vendéglátó Egyesült Arab Emírségek nagyjából 400 millió dollárt ígért a dedikáltan erre a célra létrehozott pénzalapba.

De mi is ez az alap? A tavalyi, Egyiptomban tartott COP27 nagy áttörése volt, hogy a részt vevő országok megállapodtak, hogy létrehoznak egy pénzügyi alapot a fejlődő országok számára, amelyek már most érzik a klímaváltozás katasztrofális hatásait. Ez az alap kifejezetten arra jött létre, hogy a már számba vehető károk és veszteségek elhárítására, klímaváltozás felerősítette természeti katasztrófák utáni újjáépítésre, az érintettek kárpótlására legyenek benne források, nem az olyan fejlesztésekre, amelyek a klímaváltozás elkerülését vagy az ahhoz való alkalmazkodást célozzák.

A fejlődő országok már évtizedek óta követeltek ilyenfajta jóvátételt, arra alapozva, hogy azért a felmelegedésért, ami ezeket a károkat már most okozza, a fejlett Nyugat több száz éves szennyezése a felelős, úgyhogy a fejlett országoknak kellene ezekért a károkért fizetni. Ezek az országok viszont eddig nagyon ódzkodtak, hogy elfogadják ezt az érvelést és kinyissák a pénztárcájukat.

A tavalyi tárgyalások alatt azt már sikerült elérni, hogy az országok belementek, hogy lesz ilyen alap, de abban egészen a mai napig nem volt semennyi pénz. Az eddig ígért 400 millió dollár – amiből 100-100 milliót Németország és az Emírségek ígért oda, míg az amerikai kormány mindössze 17 millióval szállt be – persze még biztos nem elégséges ahhoz, hogy a céljait elérhesse az alap. Ahhoz ugyanis egyes becslések szerint 400 milliárd dollárra is szükség lehet. A résztvevők viszont azt remélik, hogy ez csak amolyan kezdőtőke, és más országok is nagyobb összegeket ígérnek majd a COP 28 során. Az alap működéséről részben már a tárgyalások előtt megállapodások születtek, de a részletekről még biztos sok szó lesz a következő két hétben.

A házigazda Emírségeknek nagyon kellett a siker a COP 28 első napján, eddig ugyanis leginkább botrányokkal kerültek a sajtóba a szervezők. Az egész rendezvény elnöke, Szultan al-Dzsaber ipari és technológiai miniszter egyben az Abu Dhabi National Oil Company vezetője, vagyis olajipari vezető. Ha ez nem lett volna elég baj, a Guardian a nyáron megírta, hogy a COP28 szervező irodájának emailjei az olajcég szerverein keresztül mennek, vagyis a cégnél el tudják olvasni az összes emailt. A héten pedig kiderült, hogy a klímacsúcs előkészítő tárgyalásait az Emírségek vezetői arra próbálták kihasználni, hogy kétoldalú olaj- és földgázüzletekről is tárgyaljanak. Mindezek után mindenki kíváncsian várta, mit tud elérni a dubaji tárgyalásokon.