Egy nap alatt 43 kínai katonai repülőgépet észleltek Tajvan közelében

Egy nap alatt 43 kínai katonai repülőgépet és hét hajót észleltek Tajvan közelében – közölte szerdán az autonóm terület védelmi minisztériuma.

Az MTI híre szerint a tárca beszámolója alapján a repülőgépek közül 37 átlépte a Tajvani-szoros középvonalát, Kína és Tajvan közötti nem hivatalos határvonalat, amelyet az előbbi nem ismer el. Ugyanezek a gépek később beléptek a sziget délnyugati és délkeleti légvédelmi azonosító zónájába (ADIZ)" – mondta ugyanez a forrás.

A nemzetközi gyakorlatban az ADIZ légvédelmi azonosító övezeteket olyan államok hozzák létre, amelyek partjait nagy kiterjedésű nyílt víz övezi. A kínai kormány az autonóm szigetet saját területének részének tekinti, és kilátásba helyezte azt, hogy egy napon újraegyesíti területével, ha kell, erőszakkal is.

Peking fokozta a Tajvanra irányuló fenyegetéseket, valamint a politikai és gazdasági nyomást, amióta Caj Jing-ven elnök 2016-ban hatalomra került egy olyan párttól, amely a sziget hivatalos függetlenségének kikiáltását szorgalmazza.

Októberben a tajvani védelmi miniszter azt mondta, hogy Kína idén fokozta "katonai megfélemlítését" azzal, hogy több harci repülőgépet repült a sziget körül és felgyorsította a ballisztikus rakéták telepítését.

A tajvani hatóságok szinte naponta számolnak be a kínai hadsereg repülőgépeinek betöréseiről, amelyek tavaly jelentős katonai manővereket hajtottak végre a sziget körül. Szeptemberben 24 óra alatt 103 repülőgépet küldött Tajvan köré, amit Tajpej "rekordnak" nevezett az elmúlt időszakban.

A tajvani minisztérium felhívta a figyelmet "Peking folyamatos katonai zaklatására", amely "könnyen a feszültségek éles eszkalációjához vezethet, és veszélyeztetheti a regionális biztonságot".

Áprilisban Peking, a tajvani elnök és az amerikai képviselőház akkori elnöke, Kevin McCarthy kaliforniai találkozóját követően a sziget bekerítését szimuláló hadgyakorlatokat hajtott végre.

E gyakorlatok során Peking célzott bombázásokat szimulált az autonóm sziget ellen, valamint Tajvan bekerítését, amelynek hatóságai a műveletek utolsó napján 12 kínai hadihajót és 91 repülőgépet észleltek.

A múlt héten a kínai védelmi minisztérium azzal vádolta meg a Tajvant kormányzó Demokratikus Haladás Pártot (DPP), hogy "veszélyes háborús helyzetbe" sodorja a szigetet, miután arról számoltak be, hogy Tajpej a következő négy évben több ezer katonai drónt tervez vásárolni.

Ebben a cikkben vázoltuk fel, milyen erők néznek egymással farkasszemet a Tajvani-szoros két oldalán, és milyen lehetőségei vannak Kínának, ha katonai erővel akar fellépni Tajvannal szemben. Kína hadászati képessége elméleti lehetőséget ad katonai megoldásokra, nincs meg azonban az elsöprő erőfölény, ami magabiztossá tehetné. Számos körülmény nehezíti az inváziót, ráadásul ennek lennének látványosabb logisztikai előkészületei, amelyeket nehéz elrejteni.