Átalakítaná az EU-t az EP szakbizottsági javaslata, a Fidesz Európai Birodalomtól tart

Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága szerdán egy állásfoglalásban állt ki az Európai Unió reformja mellett és arra is javaslatokat tett, hogyan módosítsák az uniós alapszerződéseket. Utóbbi gyakorlatilag az EU kvázialkotmánya.

Megnyirbálnák a vétókat

A képviselők ismét arra szólították fel a tagállamokat, hogy „azonnal és mérlegelés nélkül küldjék el a javaslatokat” az uniós állam- és kormányfők testülete elé, hogy egy konvenciót hívhassanak össze (ez az egyik módszer első lépése, amivel az alapszerződések szövegébe nyúlhatnak).

A képviselők a testület közleménye szerint kétkamarás rendszert hoznának létre, azaz például a némethez hasonló rendszert vennének át, ahol az alsóház a közvetlenül, lakosságarányosan válaszott képviselőkből áll, a felsőház pedig a tartományokat képviseli.

Most az EU-nak két társdöntéshozója van, a választott Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló Tanács. A két testület általában a rendes jogalkotási eljárással jut dűlőre egymással, és ezt terjesztené ki a mostaninál több ügyre a parlamenti szakbizottság. A javaslat többek között a többéves uniós költségvetésnél is társdöntéshozóvá tenné az EP-t. Növelné az olyan esetek számát is, ahol a tagállamok minősített többséggel döntenek (azaz egy-két kormány nem vétózhat). Például a szankcióknál, a bővítési folyamat közbülső lépéseinél és más külpolitikai ügyeknél is ezt alkalmaznák. A javaslat azt is megszüntetné, hogy a „hetes cikkes” jogállamisági eljárásnál egyhangú tagállami döntést kelljen hozni. (Most az egyik lépésnél így van, ennek köszönhetően a lengyel és a magyar kormány be tudta volna védeni egymást, ha odáig jut a kettejükkel szemben évekkel ezelőtt külön-külön elindított procedúra.)

Kiterjesztenék az uniós hatásköröket

A parlamenti bizottság megfordítaná azt a folyamatot, ahol a tagállamok tesznek javaslatot az Európai Bizottság vezetőjére, az EP pedig megszavazza azt. Egy külön megszavazott állásfoglalási javaslattal a 2024. júniusi EP-választásra visszahoznák azt a csúcsjelölti rendszert is, amivel már sikerült ugyanezt elérni a gyakorlatban a kettővel ezelőtti voksolásnál. Akkor a nagy pártcsaládok előre megnevezték, kit látnának szívesen az Európai Bizottság élén. A tagállamok pedig végül valóban a legtöbb szavazatot elnyerő csoport jelöltjét mondták be, öt évvel később viszont már végül már nem is a bedobott nevek közül választottak.

A javaslat

• magát az Európai Bizottságot is átnevezné „végrehajtó
  hatalommá”;
• átláthatóbbá tenné a Tanács működését azzal, hogy hozza nyilvánosságra az álláspontjait a rendes jogalkotási folyamatban és szervezzen nyilvános vitákat ezekről;
• az Európai Parlament összetételéről a képviselő-testület saját kezébe adná a döntést;
• átalakítaná az uniós hatásköröket, például csak unióssá tenné az éghajlatváltozásról szóló tárgyalásokat, a külügyeket pedig közösségibbé tenné;
• uniós népszavazást vezetne be az EU „fellépései és politikái
  szempontjából fontos kérdésekről”;
• erősítené a határvédelmi intézkedéseket.

Fidesz: A javaslat súlyos támadás a nemzetállamok ellen

A javaslatok „nem csupán nem teszik erősebbé az Európai Uniót, de egyenesen radikális mértékben gyengítik azt: sértik a tagállamok nemzeti érdekeit és szuverenitásukat, súlyos támadást intéznek a nemzetállamok ellen” – reagált csütörtökön a Fidesz EP-képviselőcsoportja.

Gál Kinga, a csoport vezetője a szerdai ülésen amiatt szólalt fel, hogy az EP szerinte sorra olyan jelentéseket dolgoz ki, amelyek a tagállami szuverenitás elvonása és a központosítás irányába terelnék az európai integrációt. Az alkotmányügyi bizottság „a jelenlegi szöveg alapján alapvető nemzeti érdekeket sért, súlyosan beavatkozna a tagállami hatáskörökbe és szuverenitásba a transznacionális listák, az európai választókerületek és egy európai választási hatóság létrehozásának javaslatával. Addig mennének, hogy eltörölnék az egyhangú döntéshozatalt a Tanácsban. Ezeket a javaslatokat a leghatározottabban elutasítjuk!” – jelentette ki a képviselő.

A kis és közepes tagállamok érdekeit súlyosan sértő, valamint a lojális együttműködés elvét megkérdőjelező javaslatok az alapszerződések módosításáról szóló európai parlamenti jelentésben is megjelennek, ezért ezt is elfogadhatatlannak nevezte Gál Kinga.

A szöveg „egy központosított, a tagállamokat semmibe vevő, szuverenitásukat megsemmisítő Európai Birodalmat vizionál.

A tagállamok megalázása, a lojális együttműködés elvének megsértése helyett vissza kellene szerezni Európa erejét, versenyképességét és méltó helyét a világban” – jelentette ki a fideszes képviselő.

Szaporodnak a reformtervek

Ahogy arról korábban írtunk, szeptemberben német-francia felkérésre egy szakértői anyagot is kidolgoztak, amely az uniós állam- és kormányfők asztalára került a legutóbbi, nem hivatalos EU-csúcson. A két ország vezetői másokkal együtt korábban többször is kijelentették, hogy meg kell reformálni az EU-t, mielőtt bővítenék. Egyelőre még nem indult be hivatalosan az alapszerződések felülvizsgálata, ami a korábbi példák alapján egy hosszú és nehézkes folyamat, és akármelyik lehetséges módszert választanák hozzá, mindenféleképpen kell a tagállamok egyhangú beleegyezése.

A mostani tervezetről várhatóan a november 20-23-i plenáris ülésen dönt az EP, de mivel ez egy jelentés, nem lesz közvetlen jogi következménye.