Koszovói kormányfő: A szerbek el akarták csatolni Észak-Koszovót
2023. október 2. – 11:42
A szerb fegyveresek nyolc nappal ezelőtti támadása egy nagyobb, Észak-Koszovó elcsatolására vonatkozó terv része volt – írta Albin Kurti koszovói miniszterelnök rendőrségi dokumentumokra hivatkozva hétfőn a Twitteren.
A koszovói kormányfő szerint 37 különböző ponton terveztek támadást, és ezzel
egy olyan folyosót hoztak volna létre, amelyen fegyvereket és csapatokat tudtak volna Észak-Koszovóba küldeni Szerbiából.
Szeptember 24-én tört ki lövöldözés Észak-Koszovóban szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek – írja az MTI.
A koszovói rendőrök ezután kiürítették azt a leposavić-i kolostort, ahol 30 fegyveres barikádozta el magát. Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter „tisztogatási műveletnek” nevezte a rajtaütést, amely során többeket letartóztattak, nagy mennyiségben foglaltak le fegyvereket és felszerelést is.
Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke beismerte: ő szervezte a támadást, és a a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz.
Albin Kurti már a lövöldözés napján Belgrádot vádolta meg a fegyveres támadás megszervezésével, illetve megrendelésével, Belgrád ezt tagadta. Aleksandar Vučić szerb elnök úgy fogalmazott, az incidens hátterében Albin Kurti provokáló viselkedése áll, akinek „az egyetlen vágya, hogy belekeverjen minket egy háborúba a NATO-val”.
Koszovó a múlt hét végén azt követelte, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből, Pristina ugyanis készen áll megvédeni területi integritását, a szerb elnök pedig közölte, visszahívja a katonákat, akiknek nem állt szándékukban belépni Koszovó területére. Donika Gervalla koszovói védelmi miniszter szintén aggodalmának adott hangot a koszovói határ közelében állomásozó szerb katonák miatt.
Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Koszovóban május végén zavargások törtek ki, mikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. Májusban 27 magyar KFOR-katona is megsérült az észak-koszovói zavargásokban, heten közülük súlyosan. Az észak-koszovói zavargásokról itt írtunk bővebben.