Száz év után újra lehet majd fürödni a Szajnában

Ha ön Párizsba tervezgeti az álomnyaralását, vagy már nagyon sokszor járt a francia fővárosban, és szeretne az Eiffel-torony, a Notre-Dame és Versailles megtekintésén kívül valami izgalmasabbat is kipróbálni, akkor van egy ajánlatunk:

száz évvel a tilalom után, végre ismét annyira tiszta lett a Szajna, hogy fürödni lehet benne.

A rossz hír, hogy a folyóba tervezett szabadstrandok csak két év múlva nyílnak majd meg a nagyközönség számára, de addig is lesz ideje mindenkinek spórolni egy párizsi kiruccanásra a nyári csúcsszezonban.

A francia főváros az elmúlt években egy korábbi kezdeményezést felgyorsítva elképesztő pénzt és energiát áldozott arra, hogy kipucolják a koszos folyót, de az olimpiára kapott források tették lehetővé ezt a fejlesztést. A tervek szerint 2024-ben három versenyszámot is a folyó vizében fognak megrendezni – már ha nem esik túl sok eső. Utána pedig a játékok egyik örökségeként 2025-től három fürdőhely is várja majd a párizsiakat és a turistákat.

Már nem szennyvizes a Szajna

Azt valószínűleg nem sokaknak kell magyaráznunk, hogy a városi folyók bizony nem a tisztaságukról híresek. Sok nyugati városhoz hasonlóan Párizsban is szörnyű a víz minősége az ipari szennyvíznek és a növekvő lakosság higiéniai követelményeinek köszönhetően. A Szajnában emiatt hivatalosan már 1923 óta nem lehetett megmártózni, bár egy karácsonyi jeges merüléses úszóverseny megmaradt hagyományként, emellett pedig az illegális fürdőzés 1950-ig folytatódott.

Később az egészségügyi kockázatok egyre riasztóbbá váltak. A vízi élőlények olyan mértékben kipusztultak a folyóból, hogy az 1960-as években csak három halfajt jegyeztek fel a városban – igaz, időnként felúszott néhány szerencsétlen delfin is a folyón, de ők el se jutottak a fővárosig.

Évtizedekkel ezelőtt Jacques Chirac későbbi köztársasági elnök még párizsi polgármesterként azt ígérte a fővárosiaknak, hogy lehetővé teszi a fürdést a Szajnában, de ezt az ígéretét végül nem tudta betartani. Az egyik fő probléma a 19. századi vízelvezető infrastruktúra volt, amely egy helyre vezeti a konyhákból és WC-kből származó háztartási szennyvizet az utcán elfolyó esővel. Átlagos időjárás idején ez a szennyvíz a csatornákon keresztül a szennyvíztisztítókba jut. Ha azonban sok eső esik, a rendszer túltelítődik, és a felesleget a Szajnába kell engedni. Ha nem engednék a folyóba a szennyvizet, akkor az visszafolyna az emberek lakásába.

A megoldás egy hatalmas földalatti tározó építése volt, amely a lefolyó víz tárolására szolgál majd heves esőzések idején. Ebben a tározóban 1-2 napon át tárolható a váratlan szennyvíztöbblet, amit aztán később a szokásos módon elvezetnek a szennyvíztisztítókba. Még így is lehetséges, hogy valamennyi szennyvíz a Szajnába kerül majd, de Samuel Colin-Canivez, a párizsi városháza közegészségügyi főmérnöke szerint ez nem veszélyes mennyiség lesz. Ezekre a napokra pedig a város amúgy is bezárja a strandokat. Emellett az önkormányzat honlapja alapján azon is dolgoznak, hogy hatékonyabban gyűjtsék és használják az esővizet, az ne kerüljön be egyből a csatornába.

A tározó építési területe az Austerlitz pályaudvar mellett és a Pitié-Salpetrière kórház előtt látható – itt halt meg Diana hercegnő 1997-ben. Első ránézésre a terület átlagos építkezésnek tűnhetett, de alatta valójában egy hatalmas, henger alakú emésztő van, amely 34 méter mély és 50 méter széles – ami elég ahhoz, hogy 20 olimpiai úszómedencényi vizet tartson meg. A tározót a tervek szerint az olimpiai játékok előtt fogják beüzemelni, cikkünk megjelenésekor pedig a szükséges munkálatok nagyjából 75 százalékával van meg a város.

Emellett szükség volt arra is, hogy a folyón állandóan jelenlévő, nagyjából 160 lakóhajónak valahogy megoldják a szennyvízelvezetését – ezt 16 új kikötőállomással tették meg. Emellett 35 ezer olyan ingatlan csatornázását alakították át, amely közvetlenül a Szajnába engedte a szennyvizet.

Visszatértek a halak, de a patkányok még mindig belerondítanak a képbe

A regenerációs projekt, amivel kipucolták a Szajnát, nagyjából 1,4 milliárd euróba (kb. 545 milliárd forintba) került. Az eredmény általános sikernek örvend. A Chirac idején elinduló intézkedések egyébként már az elmúlt 20 évben is javították a folyó vízminőségét, és csökkent a folyóba kerülő baktériumok száma is. „A nehézséget azonban az utolsó néhány százalékpontnyi felszámolása jelentette, hogy hivatalosan is tisztának lehessen minősíteni” – mondta Colin-Canivez.

A folyó kitisztulása mellett a halfajok visszatérése is jól nyomon követhető volt az utóbbi időben – bár a 2024-es párizsi olimpia alatt a horgászat nem lesz külön szám, mint az 1900-as első párizsi olimpián, jegyzi meg a BBC. Bill François, a párizsi horgászszövetség munkatársa szerint az 1900-ban megrendezett horgászversenyen megmérték a kifogott halakat, és akkoriban egy példány sem volt nagyobb, mint az ember kézfeje. Még 1990-ben is csak 15 halfaj élt a folyóban a Les Echos szerint „Ma 30-35 halfaj van a belvárosban, és akár 2 méter hosszú harcsát is foghatunk. Ez teljesen átalakult” – mondta François.

A horgászszövetség szerint nem csak a sokszor horgászegyesületek által betelepített halak kerültek vissza a Szajnába, hanem puhatestűek, vízi rovarok, szivacsok és rákok is. Az ökoszisztéma részeként a folyó fenekén megtelepülnek növények, amelyek szintén tisztítják a vizet.

A horgász elég gyakran pecázik a Szajnában, és néha a vízbe is belemegy. Szerinte már annyira látványos a tisztulás, hogy ő maga be is merne úszni.

Egy probléma van csak: Párizs örök ellenségei, a patkányok.

„Mi, horgászok, ismerjük a leptoszpirózis (a patkányvizeletben hordozott betegség) veszélyeit. Néhányan évente kapnak oltást. Párizsban pedig nincs hiány patkányokból, még a rakpartok mentén sem” – mondta a férfi. Bár a patkányok látványa elrettentheti a fürdőzőket, a párizsi városháza megvizsgálta a vízminőséget, és az eredmények alapján a leptoszpirózis baktériumok mennyisége nem szokatlanul magas.

„Egyetlen leptoszpirózisos esetünk sem volt a La Villette-i csatornában (ahol már engedélyezett az úszás), és ez ugyanaz a városi környezet. Nem aggódunk emiatt különösebben, de figyelemmel kísérjük a helyzetet, és lépéseket teszünk a patkányok eltávolítása érdekében” – írták.

Három olimpiai szám zajlik majd a Szajnában

A Les Echos szerint talán csak 10-15 év múlva sikerült volna annyira kipucolni a Szajnát, hogy úszni lehessen benne, ha Párizs nem kapja meg a 2024-es olimpia rendezési jogát és az ezzel járó pénzt. A játékokon viszont hivatalosan is felavatják a folyót, a Szajna központi szerepet kap majd megnyitón is. Az ünnepségen legalább 160 hajó vonul majd fel, fedélzetükön körülbelül tízezer sportolóval. A folyóban fogják megrendezni a triatlon, paratriatlon és a 10 kilométeres nyílt vízi úszás számokat is.

Azzal a fenntartással, hogy ha a versenyek előtt nagyon sok eső esik, megtelik a gigaemésztő, és szennyvizet kell engedni a Szajnába, akkor ezt a három versenyszámot nem a folyóban bonyolítják majd le. Hogy ez miért fontos, azt a nemrég megrendezett sunderlandi triatlon-világbajnokság nyíltvízi úszás számának versenyzői elmondhatják: ők ugyanis szennyezett vízben úsztak, és majdnem minden versenyző durva hányós-hasmenéses betegséggel küzdött a verseny után.

Az olimpia után még várni kell majd egy kis időt, de 2025-től három helyszínen lehet majd fürdeni: egy részben már használatban lévő vízi központot, valamint két további központi fürdőhelyet, nem messze az Eiffel-toronytól. Ezek a Bercy-kikötőnél, az Île Saint-Louis-val szemben a Marie hídnál, és az Île au Cygnes-nyel szemben a Port Grenelle-nél lesznek majd.

Az viszont biztos, hogy nem sima szabadstrandok lesznek ezeken a forgalmas útszakaszokon, ahol bárkák és más folyami hajók is úszkálnak. A fürdőhelyeket bóják jelölik majd, a helyszínen öltözőket és zuhanyzókat is biztosítanak – mondta július közepén Anne Hidalgo polgármester. Valószínűleg olyan rögzített úszómedencéket fognak kifejleszteni, mint a La Villette-nél, ahol eddig is rendeztek már versenyeket.

„Amikor az emberek azt látják, hogy a Szajnában sportolók úsznak egészségügyi problémák nélkül, az őket is megerősíti majd abban, hogy bemehetnek a folyóba” – mondta a jövővel kapcsolatban Pierre Rabadan, az olimpiáért felelős párizsi polgármester-helyettes.