A Nigerben lezajlott katonai puccs miatt az Európai Unió leállítja az országnak nyújtott támogatást

2023. július 29. – 16:00

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Unió a Nigerben lezajlott katonai puccs miatt azonnali hatállyal leállítja a nyugat-afrikai országnak nyújtott támogatást, és megszünteti vele a biztonsági együttműködést – jelentette be szombaton Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

„A költségvetési támogatás azonnali felfüggesztése mellett a biztonsággal kapcsolatos valamennyi együttműködést is azonnali hatállyal, határozatlan időre felfüggesztjük” – közölte Borrell az MTI beszámolója szerint.

Nigerben szerdán kezdődött a katonai puccs, azóta az elnöki gárda tagjai tartják fogva a 2021-ben demokratikusan megválasztott, Franciaország és más nyugati országok támogatását élvező Mohamed Bazoum elnököt. A puccsisták a hivatalából eltávolított Bazoum helyett Abdourahamane Tchiani tábornokot, az elnöki gárda korábbi vezetőjét nyilvánították államfővé.

Abdourahamane Tchiani tábornok (jobbra) a katonai puccs résztvevőivel Niamey-ben 2023. július 28-án – Fotó: Balima Boureima / Reuters
Abdourahamane Tchiani tábornok (jobbra) a katonai puccs résztvevőivel Niamey-ben 2023. július 28-án – Fotó: Balima Boureima / Reuters

A 62 éves Tchiani 2011 óta vezeti az elnöki gárdát, 2018-ban még az előző elnök léptette elő tábornokká. 2015-ben már megvádolták, hogy puccsot készített elő az előző vezetés ellen, de ezt a bíróság előtt tagadta. A mostani puccsot a rossz biztonsági és gazdasági helyzettel és a korrupcióval magyarázta.

Pénteken ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogja tartani az ország valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalását, valamint az emberi jogokat, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy minden ellenük történő szövetkezés „vérontáshoz vezetne”.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és több más ország is a demokrácia helyreállítását és Bazoum szabadon bocsátását követeli. Borrell közleményében leszögezte, hogy az Európai Unió nem ismeri el, és a jövőben sem fogja elismerni a puccsal hatalomra került új vezetést.

Niger eddig jelentős nyugati segélyeket kapott, és együttműködött az Európai Unióval a szubszaharai Afrikából érkező migráció kezelésében is.

Az EU a 2021 és 2024 közötti időszak költségvetéséből 503 millió eurót (193 milliárd forintot) különített el Niger számára.

Niger védelmi minisztere, Alkassoum Indattou június végén járt Magyarországon, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel egyeztetett a két ország közti fejlesztési, gazdasági és biztonsági megállapodás kidolgozásának részleteiről. A két miniszter egy védelmi együttműködési megállapodásról szóló szándéknyilatkozatot is aláírt.

Mali és Burkina Faso után Niger a harmadik olyan ország a Száhel-övezetben, amely ellen rendszeresen indítanak támadásokat az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához kapcsolódó dzsihadista, illetve terrorista csoportok, és ahol 2020 óta katonai hatalomátvétel történt.

A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) vezetői vasárnap Abujában tanácskoznak a nigeri puccsról. Borrell közölte, hogy az EU kész támogatni a regionális szervezet döntéseit, „beleértve szankciók elfogadását is”.

A nyugati hatalmakat az is aggaszthatja, hogy az önkényesen kikiáltott új elnök milyen országokkal fog szövetséget kötni. A szintén megpuccsolt Mali és Burkina Faso új vezetése ugyanis a hatalomátvétel után Oroszország felé kezdett el közeledni. Szentpéterváron szombaton ért véget az orosz–afrikai csúcs, amelyen 17 afrikai ország delegációja vett részt. Feltehetően a találkozón fotózták le Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezért, miközben egyre több jel mutat arra, hogy a Wagner-zsoldoscsoport Putyin áldásával erősítheti meg a jelenlétét az afrikai államokban. A feltételezések szerint a magánhadsereg több ezer harcosa tartózkodhat jelenleg is többek között Maliban és a Dél-afrikai Köztársaságban is.

A nigeri puccsra a Wagner Telegram-csatornája is reagált, „győzedelmes napnak” nevezte, és állítólag Prigozsint idézve azt írták: „Ami Nigerben történt, az nem más, mint a nigeri nép harca a gyarmatosítókkal” – írja a BBC.

A szerdai puccs óta a fővárosban, Niamey-ben lassan visszatért az élet a normális kerékvágásba, a piacok és boltok is kinyitottak, bár a közszolgákat hazaküldték. A hangulat vegyes, vannak, akik üdvözölték a puccsot, és vannak olyanok is, akik szerint a biztonsági helyzet egyáltalán nem indokolta a hatalomátvételt. Ez az ötödik puccs Nigerben, mióta 1960-ban elnyerte a függetlenségét Franciaországtól.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!