Krakkói horrorbaleset hívta fel a lengyelek figyelmét a belvárosi gyorshajtókra

Közel félperces, térfigyelő kamerás videót közöltek néhány napja a fontosabb lengyel médiumok, köztük a TVN24 hírcsatorna, illetve Krakkó város önkormányzata. A több szögből rögzített felvételen egy sárga Renault Mégane RS (Renault Sport) látható, amint július 15-én, hajnali 3 órakor nagy sebességgel száguld Krakkó központján, a Zwierzyniecka sugárúton. Egy kereszteződéshez közeledve elsodor néhány úttereléshez használt oszlopot, majd kis híján elgázol egy szabálytalanul az úttestre lépő gyalogost, aki csodával határos módon megússza a balesetet. Őt jelenleg is keresi a rendőrség.

A folytatásban egy hirtelen kormánymozdulat után az autó sodródni kezdett, talán mert vezetője későn észlelte, hogy a Dębnicki hídon félpályás útlezárás van, így nem tud egyenesen átkelni. Ezútán elveszthette az uralmát a Renault fölött, majd a kereszteződés szemközti oldalára érve felhajtott a járdára. Bal elejével egy jelzőlámpának ütközött, és bár a továbbiakban már nem látható a mozgása, a témában megjelent cikkek szerint az autó lezúgott egy lépcsőn, végül a várost átszelő Visztula folyó partján kőfalnak ütközött, a tetejére fordult, a benne ülő négy 20 és 24 év körüli fiatal pedig az összelapult utastérbe szorult és meghalt.

Az ügy nem csupán azért megrázó, mert a száguldó Renault utasainak esélyük sem volt túlélni a balesetet, miután az autó teteje gyakorlatilag rájuk rogyott, de azért is, mert a tragédia rengeteg részlete és tanulsága hamar közismertté vált. Néhány nappal a történtek után a TVP Info nevű portál újabb videót közölt, amely szintén az utolsó másodpercekben készült, de az autó utasteréből. E szerint valaki azt mondta a sofőrnek, hogy:

„Jól van, elég a fenébe”,

de ő ekkor sem vette el a gázt. Ezt a videót egy ideig az Instagramon is meg lehetett nézni, később törölték, viszont így is kulcsfontosságú lehet a részletek tisztázásához.

Az utóbbi idők egyik legsúlyosabb lengyelországi, városi közlekedési balesetének előzményeit bemutató felvételeket azért hozták nyilvánosságra a hatóságok, mert, akárcsak a július 1-jén, az Árpád hídon történt tragikus baleset után a magyar rendőrség, a lengyelek is ezzel szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét a gyorshajtás veszélyeire.

A TVN24 szerint az igazságügyi szakértők részben a videókat elemezve, valamint tanúvallomások alapján próbálják meghatározni az autó sebességét. Előzetes becslésük szerint az ezen a szakaszon, az útépítés miatt bevezetett 40 km/órás korlátozást akár háromszorosan túlléphette a Renault, vagyis legalább százhússzal ment, ám az még nem derült ki, hogy vezetéstechnikai hiba miatt, akár a gyalogos kikerülésekor vált irányíthatatlanná az autó, esetleg nem volt bekapcsolva a menetstabilizáló rendszere, vagy valamilyen műszaki hiba történt túl azon persze, hogy hatalmas volt a sebessége és ilyenkor nem létezik kis hiba a városi közegben.

A baleset idején egy bizonyos Patryk Peretti ült a Renault volánjánál és az autóban ülők közül hárman, köztük a vezető, jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztottak indulás előtt. A sofőr Anyja, Sylwia Peretti autómániás modell, influenszer, illetve az Élet királynői címen futó tévés valóságshow egyik sztárja, akinek több százezer követője van a különböző közösségimédia-felületeken. Egy korábbi interjúban elmondta, hogy ahelyett, hogy fia versenypályára járna, a közúton száguldozik, majd hozzátette: „pont úgy, ahogy az anyja szokott, és ez baromi hülyeség”.

Ugyanebben a beszélgetésben a nő egy 823 lóerős Manhart BMW-t vezet, amellyel többször nagy sebességre gyorsít a közúton. Hogy mennyire ragadós lehetett a rossz családi minta, azt Patryk saját Instagram-profilja szintén igazolja. Ott többek közt egy olyan felvétel is megtalálható, amelyen valaki egy Audi RS7-tel gyorsít álló helyzetből 240-250 km/óra sebességre egy kihalt autópálya-szakaszon:

A balesetben érintett Renault-ról a helyi lapok azt írták, hogy 400 lóerő lehetett a teljesítménye, noha eredetileg nem készült ilyen erős kivitel ebből a típusból, csakúgy, ahogy a 612 helyett 690 lóerősnek mondott, Árpád hídi balesetet okozó Mercedesből sem. Mindkettőt tuningolták. A két baleset műszaki tényezőit Lengyelországban és nálunk is igazságügyi szakértők vizsgálják és mivel korszerű típusokról van szó, mindkét esetben segítséget jelentenek az autók számítógépén tárolt eseményadatok, vagyis egyebek mellett a légzsáknyitás pillanatában érzékelt kormányszög, gázpedálállás, illetve a motor fordulatszáma és a váltófokozat.

A megrázó tragédia miatt Lengyelországban ismét napirendre kerültek az extrém gyorshajtókkal és más, tudatos szabálysértőkkel kapcsolatos problémák. Több cikkben részletesen írtak az utóbbi hónapok célzott rendőri ellenőrzéseiről, amelyek közül a legutóbbi éppen a baleset napján zajlott. A rendőrök Krakkóban, több helyszínen összesen negyvenhat autót vizsgáltak át július 14. és 15. közt és 16 ezer złotyi (átszámítva több mint 1,3 millió forint) összegű, fejenként nagyjából 40 ezer forintnak megfelelő büntetést kapott az a harmincnégy autótulajdonos, akiknél valamilyen szabálytalanságot találtak.

Az év eleje óta csupán Krakkó térségében, tehát a Kis-Lengyelország nevű déli régióban harminchat autós összejövetelt ellenőriztek, és 762 szabálysértést tártak fel, ezek közül 368 gyorshajtás volt. A szabálytalan autósok többsége pénzbírságot kapott, de tizenkettőnek elvették a jogosítványát, mások pedig büntetőeljárásra számíthatnak.

Bár a rendőrség szerint az elmúlt hétvégén nem volt illegális verseny Krakkóban, így a szerencsétlenül járt Renault Mégane RS sem azért száguldott keresztül a kihalt városközponton, mert valaki rátapadt, a lengyel rendőrség régóta elkeseredett harcot folytat a hasonló események visszaszorításáért.

Május végén több ezer fős, illegális autós összejövetel zajlott a Poznan melletti Komornikiben. Kilenc szervezőt letartóztattak, műszaki hiányosságok miatt több tucat autó forgalmi engedélyét bevonták, és mint az egyik cikkben emlékeztettek, az engedély nélküli tömegrendezvények szervezéséért akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés járhat Lengyelországban. A rendőrség szerint ezeket az eseményeket egy bizonyos csoport a jogszabályok szándékos kijátszásával szervezi, a résztvevők pedig közvetlen veszélynek teszik ki magukat.

Az Autógyártók Európai Szövetségének összeállítása szerint az Európai Unióban történt közlekedési balesetekben egymillió lakosra átlagosan 45 halálos áldozat jutott 2021-ben. A volt szocialista országok, illetve Görögország állnak a legrosszabb helyen, a legbiztonságosabbak közt pedig a fejlettebb nyugati országokat találjuk.

Tavalyelőtt Magyarországon egymillió főre vetítve 56 volt a közúti balesetekben elhunytak száma, ami enyhe javulást jelent a 2011-ben regisztrált 64-hez viszonyítva. A két vizsgált évben, Lengyelországban 59, illetve 110 volt a két mutatószám, ami európai összehasonlításban a legnagyobb javulásnak tekinthető, ugyanakkor Svédországban (20/34), Németországban (31/50), vagy éppen Franciaországban (45/63) eleve kedvezőbb volt a közlekedésbiztonsági helyzet az előző évtized elején, de ehhez képest is sikerült javítani.

A magyarázat összetett: az országonként akár több ezer helyre felszerelt forgalom-ellenőrző kameráknak, részben a közlekedésre nevelésnek és járművezetés-oktatásnak, részben pedig a következetesen továbbfejlesztett szankciórendszernek köszönhetők a javuló eredmények. Persze jó eséllyel a társadalmi állapotok, a normákhoz való alapvető viszony és a szocializáció is közrejátszhatnak a fentiekben. Fontos még, hogy milyen korú autók milyen állapotú utakon közlekednek, illetve baleseteznek, mert ez a két rendszeresen emlegetett tényező ugyancsak jelentősen befolyásolja a kockázatokat és a következményeket.