Már csak a tengerből kiálló villanypóznák jelzik, hogy itt egykor egy falu volt

Sokan még mindig úgy gondolnak a klímaváltozásra, mint egy messzi, távoli jövőben bekövetkező eseményre, és a parti metropoliszokat elmosó tengerszint-emelkedést is inkább utópiának tartják, semmint reális forgatókönyvnek. A nyugati világ nagyvárosaiban talán még nincs szembetűnő példa a tengerek szintjének emelkedésére, de Ázsiában már ebben is tetten érhető a felmelegedés. Szép lassan településeket tüntet el a víz, miközben hagyományos közösségeket számol fel. A thaiföldi Bangkok közelében lévő Ban Khun Samut Chin nevű falu napjai is meg vannak számlálva.

Az óceánok szintje az elmúlt évtizedben évente 4,62 millimétert emelkedett, és ez a szám várhatóan növekedni fog. Az ENSZ főtitkára, António Gutteres szerint a klímaválság bibliai méretű exodushoz vezethet, hatalmas tömegek lesznek kénytelenek elhagyni a lakóhelyüket. Thaiföld is a veszélyeztetett országok között van, népességének 17 százaléka, 11 millió ember él a tengerpart közelében.

A Bangkoki-öbölben található Ban Khun Samut Chin az egyik élő példa arra, hogy a tengerszint-emelkedés és az átgondolatlan tájhasználat milyen visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Az 1950-es évek óta a partvonalból a víz 1,1 és 2 kilométer közötti szélességű területet tüntetett el.

„Itt születtem. Láttam és látom a változásokat. Ezelőtt vagy 100 háztartás volt, most már csak úgy 80. A népesség megfeleződött. Néhány családnak nincs is többé háza az erózió miatt, nincs helyük az élethez sem, és ahhoz sem, hogy pénzt keressenek. Ha máshol találnak munkát, legyenek gyári munkások, hivatali dolgozók vagy farmerek, el fognak menni” – mondta Wisanu Kengsamat, a falu vezetője.

A faluban nagyjából kétszázan maradtak, a gyerekek többsége nem is a saját településén jár általános iskolába, a szomszédos falvakba hordják őket, és aki elvégzi a középiskolát, az általában nem is tér vissza.

„Valamikor nagyon sok barátom volt, 20 vagy 21, amikor elkezdtem az óvodát. De most egy kicsit magányos vagyok, szeretném, ha beiratkozna még ide néhány diák” – mondja a 11 éves Jiranan Chorsakul. A helyi általános iskolába ma már csak négyen járnak, és minden reggel eléneklik zászlófelvonás mellett a thai himnuszt.

„Valamikor mögöttem egy falu és egy mangroveerdő volt, és könnyen elsétálhattál a faluból a templomig. A falusiak aztán egyre beljebb kezdtek költözni a szárazföld belseje felé, és egyre messzebb kerültek a templomtól. Mára már csak egyetlen jele maradt annak, hogy itt egykor egy falu áll, a vízből kiálló villanypóznák” – mondta Wisanu Kengsamat az AFP hírügynökségnek.

A klímamodellek szerint az Indiai-óceán szintje nagyjából egy méterrel megemelkedik majd a század végére, és ez Thaiföldre nézve is súlyos következményekkel járhat. A turizmusból és halászatból élő népesség nagy része elveszítheti a megélhetését.

Danny Marks, a Dublini Városi Egyetem környezetpolitika-professzora szerint Ban Khun Samut Chin az intő példája annak, hogy mivé válhat a világ a klímaváltozás következtében, és a hatásokat most egy fejlődő ország mikrokozmoszában tanulmányozhatjuk.

A partot egykor mangroveerdők uralták, a légzőgyökerük miatt az elárasztást is jól tűrő fák ellenálltak a hullámoknak és viharoknak, a víz nem tudta csak úgy elrabolni a part menti talajt. A helyiek a megélhetésük miatt viszont kivágták az erdők jó részét, hogy helyükön rákfarmokat létesítsenek. Ezzel párhuzamosan megnövekedtek a talajvízkivételek, a Bangkokon átfolyó Csaophraja szabályozási munkái és gátrendszere pedig károsan változtatták meg a lefolyási viszonyokat, ami szintén felerősítette a part menti eróziót.

A falu próbál ellenállni és stabilizálni a partvonalat. A Csulalongkorn Egyetem kutatási projektjében dolgozva bambusz- és betonoszlopokat vernek le, mangrovékat telepítenek, de nem biztos, hogy ezek az intézkedések hatásosak lesznek. „Nem tervezzük, hogy beljebb költöztessük a falut, mert nincs több terület, ahová költözhetnénk, így meg kell próbálnunk valahogy megőrizni azt, amink van. A kormányhoz intézett segítségkérések nem vezettek sehova. Feladtam a reményt, hogy a kormány közbelép. Meg kell mentenünk magunkat” – mondta a falu vezetője.

A falu gazdasági eszközökkel is megpróbálja lassítani az elvándorlást, az ökoturizmusban látnak fantáziát. Ez már a gyerekek nevelésében is helyet kap, megtanulják felismerni a helyi növény- és állatvilág tagjait, hogy egy nap idegenvezetőként hasznosíthassák a tudásukat.

„Tanár szeretnék lenni, hogy átadhassam a tudást más diákoknak. Ebben az iskolában akarok tanítani, ha még mindig itt lesz” – mondja Jiranan, aki jövőre középiskolába megy, így reggelente már csak három gyerek fog felsorakozni a himnusz eléneklésére.