Erdoğan: Nyissák meg az utat Törökországnak az EU-ba, és akkor jóváhagyjuk Svédország NATO-csatlakozását

Recep Tayyip Erdoğan frissen újraválasztott török elnök arról beszélt, Törökország jóváhagyhatja Svédország NATO-tagságát, ha az európaiak „megnyitják az utat” Törökország uniós csatlakozása előtt, írja az AP News.

Erdoğan: Több mint ötven éve várunk

A török államfő hétfőn Ankarában nyilatkozott erről, mielőtt elutazott volna a NATO litvániai csúcstalálkozójára. „Törökország már több mint ötven éve várakozik az Európai Unió ajtajánál, és a NATO-tagországok szinte mindegyike tagja az Európai Uniónak. Ezt a felhívást ezeknek az országoknak intézem, amelyek több mint ötven éve várakoztatják Törökországot az Európai Unió kapujában” – mondta.

Törökország egyébként szintén NATO-tag, de nem felhőtlen a viszonya az észak-atlanti katonai szövetség legerősebb hatalmával, hiszen az Egyesült Államok a törökök kérése ellenére nem küld nekik a legújabb, F–35-ös lopakodó vadászrepülőgépből, mert Törökország néhány évvel ezelőtt orosz légvédelmi rendszerek beszerzéséről döntött.

Hétfői beszédében Erdoğan hozzátette: „Jöjjenek, és nyissák meg az utat Törökország európai uniós tagsága előtt. Amikor önök megnyitják az utat Törökország előtt, mi is megnyitjuk az utat Svédország előtt, ahogyan Finnország előtt is tettük.”

Nem haladnak a török EU-csatlakozási tárgyalások

Törökország az EU tagjelöltje, de tagsági pályázata megrekedt Ankara antidemokratikus lépései és az EU-tag Ciprussal fennálló vitái miatt. Erdoğan és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök várhatóan még hétfőn találkozik Vilniusban a kétnapos NATO-csúcstalálkozó előtt.

Törökország eredetileg azt közölte, azért akasztotta meg Svédország NATO-csatlakozását, mert úgy vélik, az északi országnak többet kellene tennie a svédországi kurdok és más csoportok elleni fellépés érdekében. Ankara egyes kurd szervezetekre nemzetbiztonsági fenyegetésként tekint.

A stockholmi iszlámellenes tüntetések kétségessé tették, hogy a NATO csúcstalálkozója előtt sikerül-e megállapodásra jutniuk. Svédország esetenként azzal védekezik, bár elítélik, ha egy tüntetésen Koránt égetnek a svéd fővárosban, ezt nem tilthatják meg, hiszen a valódi demokráciákban a véleménynyilvánítás a legalapvetőbb jogok közé tartozik.

Törökország 1987-ben jelezte hivatalosan a csatlakozási szándékát, de csak 1999-ben nyilvánították tagjelöltnek. Hat évvel később kezdődtek a tárgyalások, amelyek mostanra gyakorlatilag leálltak az egyre autoriterebbnek tartott török vezetéssel. Témák szerint fejezetekre osztva kellene haladni, de Törökország eddig mindössze egyetlen egyet (kutatási és tudományos kérdéseket) zárt le a 35-ből, és nem halad a többivel, nagy részüket még meg sem nyitotta. A folyamat részeként a tagjelöltnek át kell vennie az EU terjedelmes joganyagát, és fel kell készülnie arra, hogy képes legyen felhasználni az uniós forrásokat, azaz nem csak egy egyszerű politikai döntés kell a csatlakozáshoz.

Közben Törökország többször is összevitatkozott Görögországgal, valamint a részben török megszállás alatt álló Ciprussal. Ez azért teszi kilátástalanná a török tagságot, mert a tagállamok minden bővítési döntést egyhangúlag hoznak. A legnagyobb uniós európai parlamenti csoport vezetője, Manfred Weber már számos alkalommal javasolta, hogy zárják le a tárgyalásokat, az Európai Parlament pedig legutóbb 2019-ben szavazott meg egy jogilag nem kötelező határozatot a tárgyalások hivatalos befagyasztásáról. A döntést hozó tagállamok közül nem csak Görögország és Ciprus jelenthet akadályt, például 2016-ban Ausztria javasolt szünetet az egyezkedésben.

Magyarország egyébként Törökországhoz hasonlóan még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását, de kormánytagok szerint ezt még Törökország előtt megteszik majd. Finnország NATO-tagságára is akkor bólintott rá a fideszes többségű parlament, amikor a törökök is döntöttek a jóváhagyásról.

Európai Bizottság: Nem lehet összekapcsolni a két ügyet

Svédország csatlakozása a NATO-hoz és Törökországé az EU-hoz két külön folyamat, nem lehet összekapcsolni a kettőt, hangsúlyozta hétfőn az Európai Bizottság szóvivője. Dana Spinant emlékeztetett rá, hogy az uniós felvételi folyamat nagyon strukturált, világosan meghatározott lépésekkel és érdemeken alapul. A csatlakozás ütemét az határozza meg, hogyan halad a tagjelölt az EU által meghatározott célokkal, lépésekkel.

Az Európai Bizottság várhatóan októberben adja ki az értékelését a tagságra vágyó országokról, mondta Ana Pisonero. A bővítésért felelős szakszóvivő szerint „nagyon reméljük, hogy ez a jelentés ugródeszkát jelent majd a reformokhoz”, az értékelésben pedig figyelembe fogják venni, mennyire teljesültek a korábbi évek ajánlásai.