Az Európai Bizottság szeretné látni a státusztörvény elfogadott szövegét

A várakozásoknak megfelelően a szerdai plenáris ülésen elfogadta az Európai Bizottság a 2023-as jogállamisági jelentést a 27 tagállamra, köztük Magyarországra vonatkozóan – erről Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa beszélt a szerdai sajtótájékoztatón.

Ez a jogállamisági jelentés a negyedik a sorban, és a Bizottság az európai demokrácia ragasztójaként tekint rá, egy olyan eszközként, ami minden egyes tagállamról elmondja, hol tartanak, hol milyen problémákkal kell szembenézni. Emellett a jogállamiság az EU címkéje is. „Csak akkor lehetünk hitelesek, ha rend van a saját portánkon belül. (…) Nagyon komolyan vesszük a jogállamisági kérdéseket” – mondta.

Négy területet vizsgálnak szorosan a jogállamisági jelentés során: a nemzeti igazságügyi rendszereket, az antikorrupciós rendszereket, a médiapluralizmust, valamint az intézményi ellenőrzéseket és egyensúlyokat.

A jogállamisági jelentés, magyarázta Vera Jourová, folyamatosan párbeszédre ad lehetőséget, és egyúttal segít növelni a tudatosságokat a tagállamokkal kapcsolatos problémák terén, valamint segít meghatározni, hol szükséges még fejlesztéseket eszközölni.

„A jelentés komoly folyamatot jelent, több száz ülés van mögötte, 750 nemzeti hatósággal, civil társadalmi szervezetekkel, érintettekkel beszéltünk mind a 27 tagállamban. Több mint 530 ülést tartottunk”, ez 2022-ben 500, 2021-ben pedig csak 400 volt – foglalta össze számokban a fejlődést Vera Jourová.

Először fordult elő, hogy megvizsgálták azokat az ajánlásokat, amiket múlt évben adtak, és erről írásos visszajelzést is adtak. A 2022-es ajánlások kb. kétharmada meg is valósult, igaz, nagyon eltérő sebességgel. Az ajánlások mellett más eszközök is rendelkezésre állnak a jogállamisági esetek tekintetében: ilyenek pl. a kötelezettségszegési eljárások, illetve az újraépítési terv. „Ez különösen fontos Lengyelország és Magyarország tekintetében” – mondta Jourová.

Radikális visszalépést sehol sem láttak, „az EU egy stabil demokrácia”, de a Bizottság értékelése szerint további reformokra van szükség a tagállamokban, és a rendszerszintű kockázat bizonyos tagállamokban továbbra is fennáll.

Didier Reynders azzal folytatta, hogy számos esetben kulcsgaranciákat látnak az igazságszolgáltatási reform területén, de például a bírák és ügyészek díjazása továbbra is aggályos néhány helyen.

Kézzelfogható eredmények között sorolta például Luxemburgot, ahol átfogó reformot hajtottak végre, kevésbé pozitív eredményként említette viszont Spanyolországot, ahol már 2022-be prioritásként megoldandó feladatként ajánlották, hogy az igazságszolgáltatási tanácsot újítsák meg, de ebben azóta sem történt előrelépés.

„Részben próbáltunk korábbi hívásokat az RRP keretein belül is kezelni, pl. Magyarország esetében, ahol az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos ajánlások megjelennek most mérföldkövekként a helyreállítási terv keretein belül” – mondta még Reynders.

Kitért ő is a médiapluralizmusra: tájékoztatása szerint negatív tendencia rajzolódik ki a 2022-es jelentéshez képest. Látnak bizonyos javulást az átláthatóság tekintetében, de még mindig vannak olyan újságírók, akik a munkájuk miatt kerülnek célkeresztbe.

A migrációs szerveket illetően aggályokról beszélt Reynders, a hatalmi ágak egyensúlyáról pedig azt mondta, hogy több tagállamban lépéseket tettek a megfelelő részvétel biztosítása érdekében, p. a civil társadalom részéről. „Vannak azonban nehézségek számos tagállamban, pl. azért, mert nincs megfelelő konzultációs keret, vagy a bevonásuk nem megfelelő a gyakorlatban.”

Noha kifejezetten a magyar eredményekről nem beszéltek a sajtótájékoztatón, azt megelőzően, egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen kitért rá Vera Jourová. A Bizottság alelnöke azt mondta: a költségvetési források visszatartásával enyhe javulást értek el a magyar igazságügyben, valamint, hogy a közmédiával és a médiahatóság működésével azonban elégedettek. A Bizottság megvizsgálja a státusztörvény elfogadott szövegét is – írja az Euronews.

Az alelnök azt mondta, a jogállamisági helyzetet tekintve Magyarországon is némi előrelépést tapasztalnak, és szerintük ez a Helyreállítási Alapokról szóló pénzügyi tárgyalásoknak köszönhető.

A bizottsági alelnök azt mondta, hogy két ajánlást teljesített teljesen a magyar kormány: az egyik az Országos Bírói Tanács függetlenségének megerősítése,
a másik pedig a Kúriára vonatkozó szabályok módosítása, mely a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezéseket megszüntette, és megerősítette az elnöki alkalmassági kritériumokat. Emellett az EU még hét ügyben adott ajánlásokat Magyarország számára, ideértve a közszolgálati média szerkesztői függetlenségét, a Médiahatóság függetlenségének kialakítását, és az állami cégek reklámköltéseinek átláthatóságát.

Jourová arról is beszélt, hogy jelenleg egyedül Magyarországon van érvényben országos vészhelyzeti kormányzás az Európai Unióban. Más országokban legfeljebb egy-egy régióra terjed ki a vészhelyzet.

Röviden reagált az alelnök az Országgyűlés által kedden elfogadott, a pedagógus szakszervezetek és pedagógusok által is keményen bírált státusztörvényre is. Jourová azt mondta, szeretnék látni a legutolsó elfogadott szöveget, és megjegyezte, hogy a Helyreállítási Alapok egyes feltételei kötődnek a tanárok fizetéséhez.