Szijjártó bejelentette, hogy a kormány ismét ellenez egy uniós javaslatot

A magyar kormány nemmel fog szavazni az uniós elektromos piac reformjára, jelentette be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az energiaügyi tárcák vezetőinek hétfői ülésén vett részt, ahol a tagállamok megpróbálnak közös álláspontot kialakítani a javaslatról.

„Brüsszel akarja megmondani, hogy egy tagállam mikor alkalmazhat csökkentett rezsiárakat”,

azaz csak válsághelyzetben engedélyezhetné ezt, indokolta a kormány álláspontját Szijjártó Péter. A miniszter szerint ez nemzeti hatáskör, amihez ragaszkodik a kormány, és korábban már az Európai Bíróságon is nyert pert egy ilyen ügyben, de a napokban „Brüsszelből nagyon komoly támadás indult a rezsicsökkentés ellen”.

Gulyás is támadásra panaszkodott

A hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely egy másik ügy, az országspecifikus ajánlások miatt beszélt ugyanerről. Ahogy múlt héten megírtuk, azt a dokumentumot nem „Brüsszel”, hanem bizottsági javaslatra a tagállamok miniszterei fogadták el pénteken, amiben nem a rezsicsökkentés eltörléséről, hanem arról van szó, hogy a kormány célzottan az alacsony jövedelműeket támogassa.

Portfolio: Az eredeti javaslat nem a támogatásokról szól

A Portfolio szerint eredendően az árampiaci reformban sem javasolták, hogy a tagállamok helyett az EU határozza meg a támogatási intézkedéseket. Mindösszesen az árampiaci árak meghatározását kialakító mechanizmust hoznák uniós szinten egységes rendszerbe.

A tervezet szövege szerint a cél az lenne, hogy az ingadozó árú fosszilis tüzelőanyagok, mint a gáz, ne rántsák magukkal az áramárakat, mint a mostani rendszerben. Uniós szinten már eleve csak 40 százalékban állítanak elő ilyen forrásból villamos energiát.

Szétszórnak az álláspontok

A tagállamok minősített többséggel fogadhatják el a javaslatot, amiről egyelőre csak közös álláspontot kell kialakítaniuk. Ennél az alapesetben használt módszernél egyetlen kormány sem tud egyedül vétózni: az országok 55 százalékára van szükség, amelyeknek az uniós lakosság 65 százalékát kell képviselnie.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy szétszórnak az álláspontok, sok a konfliktus, ami mentén különféle koalíciók vannak, így nem világos, meglesz-e a minősített többség. Például a lengyelek az ülés előtt néhány nappal arról beszéltek, hogy a szénerőművek hosszabb támogathatóságára ki tudtak alakítani többséget, de a Politico szerint elég ellenző maradt, hogy elgáncsolja a tervet.

A tagállamoknak az Európai Parlamenttel kellene közösen elfogadnia a jogszabály végső formáját, ha sikerülne megállapodniuk egymás között.

Ha nem adnak vezetékre pénzt, ne beszéljenek bele, honnan veszünk gázt

Ahhoz, hogy télre legyen elég energia, most kell tenni, hangsúlyozta Szijjártó Péter. Elismerte, hogy a jelenlegi gázár messze elmarad a tavalyitól, de nincs elég cseppfolyósított földgázterminál, ami a keletről érkező gázt kiváltaná, miközben lendületbe jött az ázsiai gazdaság és ez is elszívhat energiát, ráadásul az időjárás is bizonytalan – nemcsak a tél, hanem a nyári szárazság miatt a vízenergia pótlása is. A felkészülésben „jobban állunk” Európánál, mert a betárolás a hazai éves fogyasztás 39 százalékát fedezi, miközben az EU-ban ugyanez csak 22 százalék. Azt „kommunikációs trükknek” nevezte, hogy a tárolók hány százaléka van tele. (Itt a magyar arány rosszabb szokott lenni az uniósnál, mert nálunk viszonylag sok a tároló.)

Az Európai Bizottságnak fel kell lépnie a tranzitdíjak „kartellszerű” emelése ellen,

mert Horvátország és Ukrajna is így tett az olajnál, ami nem korrekt. Szijjártó Péter a kritikus energia-infrastruktúra védelmét is elvárja a testülettől: szerinte „látványosan kerülik” az Északi Áramlat olajvezeték elleni támadás kivizsgálását. A délkelet-európai infrastruktúrát is fejleszteni kell, mert hiába veszünk gázt Azerbajdzsánból, ha nem tud idejönni. Azt hallgatjuk, hogy le kellene szakadni az orosz gázról, de az EU nem szívesen ad pénzt gázinfrastruktúrára, „hát akkor ne beszéljenek bele”, honnan veszünk gázt.