Feszültséget enyhíteni utazott az amerikai külügyminiszter Pekingbe

Nem egyszerű rutintalálkozóra utazott Antony Blinken Kínába. Az Egyesült Államok öt év után először küld külügyminisztert Kínába tárgyalni, ami a két nagyhatalom közötti diplomáciai, geopolitikai feszültség ismeretében kiemelten fontos.

Blinken vasárnap érkezett Pekingbe, ahol magas rangú kínai vezetőkkel tárgyal, az azonban még nem dőlt el, hogy a külügyminisztert fogadja-e a kínai elnök, aki tavaly novemberben találkozott Joe Bidennel az indonéziai Balin.

Hszi Csin-Ping – aki tavaly ősszel szilárdította meg vezetői szerepét újabb öt évre, ennek jelentőségéről ebben az elemzésünkben olvashat – egyelőre nem utalt arra, hogy létrejön a közvetlen megbeszélés, bár korábban ez része volt a hasonló utaknak – emlékeztetett a BBC. Hasonló szellemben nyilatkozott a kínai külügyminiszter helyettese is.

Utazása előtt Blinken közölte: útja a tavalyi, Balin lezajlott találkozón létrejött egyezség megerősítése, amely szerint a felek folyamatos kapcsolattartással igyekeznek elkerülni a két ország közötti félreértések lehetőségét. Vasárnap már találkozott a kínai külügyminiszterrel – ami a kapcsolattartás esetén elkerülhetetlen, az út nyilván létre sem jöhetett volna enélkül, inkább az a jelzésértékű Peking részéről, hogy a diplomata fél évvel korábban fejezte be nagyköveti megbízatását az Egyesült Államokban, azaz volt már személyes találkozó Blinken és közte, ami lehetőséget ad a Tajvan körüli diplomáciai, geopolitikai feszültség enyhítésére. Célja ezért a folyamatos, katonai szintű kapcsolattartás biztosítása is.

Joe Biden amerikai elnök kormánya Kínát nevezte meg az Egyesült Államok előtt álló „legjelentősebb geopolitikai kihívásként”.

Blinken látogatása előtt a kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin jelezte Peking tárgyalási hajlandóságát, de feltételekhez kötötten. „Nem lehet mondani valamit és másként cselekedni” – hangsúlyozta Vang pénteken. Washingtonnak is „fel kell adnia azt az illúziót, hogy Kínával ”erősebb pozícióból„ tárgyaljon” – tette hozzá. „Kínának és az Egyesült Államoknak a kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján kell fejlesztenie a kapcsolatokat, tiszteletben kell tartania a történelem, a kultúra, a társadalmi rendszer és a fejlődési út különbözőségét, és figyelembe kell vennie egymás alapvető érdekeit és főbb aggodalmait” – idézte Vangot az MTI.

Áttörésre egyik fél sem számít, erre Blinken is felhívta a figyelmet, megjegyezve, hogy célja a két ország közötti problémák felvetése, beleértve a Tajvan körüli helyzetet, a Kínában bebörtönzött amerikai állampolgárok ügyét, valamint az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborút, amelyben Kína igyekezett távoltartani magát az egyértelmű állásfoglalástól, bár az világossá vált, hogy nem támogatja Moszkva akcióit. Nem csatlakozott ugyan az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókhoz, de részlegesen igazodik azokhoz, bár hosszabb távon számíthat arra, hogy Oroszország a nyugati izoláció miatt egyre inkább Kínára szorul, gazdasági és politikai értelemben is. Igaz, ez nem tekinthető európai érdeknek.

Blinken szerint korai találgatni arról, mit hozhat a vizit, amely „fontos, de nem elégséges lépés” a két ország kapcsolatának rendezésében.