Háborús bűnös örömapával mulatott Szerbia elnöke

Tíz évre ítélte el a hágai törvényszék Vojislav Šešeljt, ez azonban nem akadályozta meg Szerbia elnökét, Aleksandar Vučićot abban, hogy vendégként megjelenjen az ultranacionalista szerb politikus fiának esküvőjén – derült ki a Bosznia-hercegovinai Oslobodjenje című lap cikkéből.

Orbán Viktor politikai szövetségese – aki tavaly ismét megnyerte az elnökválasztást, pártja, ha gyengülve is, de megőrizte hatalmát – a látogatás gesztusával jelezte Šešelj elismerését. Šešelj volt a vezetője a Szerb Radikális Pártnak, (SRS), amelyből kiválva született meg a Szerb Haladó Párt (SNS), amelyet ma Vučić irányít.

Šešeljt egy hosszú folyamat lezárásaként 2018-ban ítélte el tíz évre a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnöket vizsgáló hágai törvényszék. Ez azt jelentette, hogy a 69 éves politikusnak már nem kell börtönben ülnie, miután az ítéletbe beleszámított az az időszak is, amelyet Šešelj 2003 óta töltött hágai őrizetben – foglalta össze a Balkan Insight.

Az ítélet szerint etnikai uszítást szított a horvátok közösséggel szemben, amely közvetlenül vezetett erőszakos akciókhoz a vajdasági Hrtkovciban. Ugyanakkor megerősítették azt a 2016-os felmentő ítéletet, amely alapján mégsem igazolt, hogy hasonló akciókért tehető felelős uszító beszédei miatt Bosznia-Hercegovinában. Igaz, a 2018-as bírósági indoklás szerint a két évvel korábbi felmentő ítéletnek voltak téves megállapításai – többek között az, hogy nem voltak szisztematikus etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában –, ám a felmentő ítélet mégis érvényben marad, mivel Šešelj etnikai tisztogatásokat követelő boszniai beszéde és a végrehajtott etnikai tisztogatások között hosszabb idő telt el, így a közvetlen ok-okozati összefüggés nem igazolható.

A vajdasági esetben viszont igen, így Šešelj háborús uszítóként komoly büntetést kapott, ami látványosan nem zavarta Vučićot. Az esküvő politikai szimbólumokkal volt terhelt, dalokat énekelt többek között a csetnik Pavle Djurišićról. A szerb partizán második világháborús pályája szélsőséges ívet járt be: harcolt a megszálló olaszok ellen, eközben azonban a muszlim és a horvát lakossággal szemben erőszakos akciókat szervezett. Később antikommunista alapon harcolt azok ellen a partizánok ellen, akik a megszálló erők ellen küzdöttek.

Volt német fogságban, később azonban szerepet vállalt a német ellenőrzés alatt álló szerb bábkormányban. A sors fintora, hogy végül a németekkel szövetséges horvát usztasák ejtették fogságba és végezték ki 1945-ben.