1,4 millió magyar származású ember él az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok legutóbbi népszámlálási adatai szerint az ország lakosságából több mint 1,4 millióan vallják magukat magyarnak, vagy magyar származásúnak – mondta az Amerikai Magyar Koalíció elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából a közmédiának adott interjúban.

Lauer Rice Andrea, a legnagyobb amerikai magyar ernyőszervezet vezetője hozzátette, hogy az Egyesült Államok magyarságát szervezett formában több mint 100 szervezet, 78 templom, 33 magyar iskola, 25 cserkészcsapat, 12 magyar ház, múzeum és könyvtár tömöríti. Csaknem minden szövetségi államban van magyar közösség.

A nemzetpolitika diaszpórát érintő egyik leghatékonyabb szervezetének nevezte a Diaszpóra Tanácsot, amelynek amerikai elnökeként dolgozik 2019. novembere óta. A tanács egyfajta globális magyar hálózatként működik, amelynek tagjai sokat tanulnak egymástól és segítenek egymásnak.

A jövőre nézve két nagy kihívással szembesül az amerikai magyarság – fejtette ki Lauer. Az egyik a fiatal generáció bevonása a diaszpóra életébe, amiben a két legfontosabb szervezet a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és a hétvégi magyar iskolák hálózata. A második kihívásként említette, hogy azokat is minél jobban be tudják vonni a magyar közösségek életébe, akik nem beszélnek magyarul. Az 1,4 millió magát magyarnak, vagy magyar származásúnak tartó amerikai közül mintegy egymillióan nem beszélik a nyelvet, jellemzően második, harmadik, negyedik generáció óta az Egyesült Államokban élőkről van szó. (Az USA lakossága 333 millióra tehető.) Ők is tisztában vannak gyökereikkel, ezért fontos, hogy a magyar örökséget nekik is át tudják adni a diaszpóra szervezetein keresztül.

A nemzeti összetartozás napja rávilágít arra, hogy milyen fontos megőrizni a nemzeti egységet és magyarságunkat

– írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójának vezetője, Simicskó István az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

Felidézte: 1920. június 4-én, a versailles-i Kis-Trianon kastélyban került sor az első világháborút lezáró békeszerződés aláírására a szuverenitását mintegy négy évszázados idegen uralom alól éppen csak visszaszerző Magyarország, és az antant hatalmak között. Az utókor joggal tartja békediktátumnak, hiszen hazánknak igazából nem volt beleszólása a feltételek alakításába.

Simicskó szerint az elmúlt években szimbolikusan és a honosítási törvénnyel valóságosan is újra egyesült a nemzet. A határon kívül rekedtek és leszármazottaik hivatalos formában is kapcsolódhatnak az anyaországhoz, megtapasztalhatják a magyarsághoz tartozás élményét. „Több mint 1,2 millió új honfitársunkkal hiszünk abban, hogy azok az értékek, amelyek meghatározói, alapjai gondolkodásunknak, kultúránknak, ma is érvényesek és gazdagítják, erősítik az európai népek közösségét. A jövő bizonytalanságai felé a múltban gyökerező tapasztalatokkal és hittel optimistán és magabiztosan nézünk, hiszen ez a hit tartott meg minket ezer éven át!” – fogalmazott Simicskó István.