Elutasította a bíróság a korrupció miatt elítélt Nicolas Sarkozy fellebbezését

Helybenhagyta a párizsi fellebbviteli bíróság szerdán a Nicolas Sarkozy volt francia elnök ellen korrupció miatt hozott ítéletet, írja az MTI. Sarkozy elvesztette a fellebbezést a korrupció és befolyással üzérkedés miatt ellene hozott, 2021-es ítélettel szemben.

A korábbi államfőt első fokon 3 év börtönre ítélték, melyből két év szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették. A fellebbezés után született döntés értelmében a politikusnak egy évre sem kell börtönbe vonulnia, elektronikus nyomkövető viselésére kötelezi az ítélet. A fellebbviteli bíróság helybenhagyta az alacsonyabb szintű törvényszék azon döntését is, hogy Nicolas Sarkozy ideiglenesen nem viselhet közhivatalt.

Ügyvédje az ítélet kihirdetése után leszögezte, hogy Nicolas Sarkozy ártatlan, a döntés igazságtalan, és a francia semmitőszékhez fordul jogorvoslatért.

Az ügyészség szerint a volt elnök egy Sarkozy elleni másik ügy információiért cserébe ügyvédjével együtt meg akarta vesztegetni a semmítőszék egyik bíróját még 2014-ben. Az ügyészek decemberben két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetést kértek Sarkozyre, aki ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, ami bírósági szakaszba lépett. A Franciaországot 2007 és 2012 között vezető Sarkozy végig tagadta és gyalázatosnak nevezte az ellene felhozott vádakat.

Miután 2012-ben elbukta az újraválasztási kampányát, Sarkozy ellen nyomozás indult, mert felmerült, hogy a 2007-es elnökválasztási kampányához titokban Moammer el-Kadhafi volt líbiai vezető rezsimétől is támogatásokat kapott. A BBC szerint a hatóságok emiatt 2013 és 2014 között lehallgatták Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog telefonbeszélgetéseit. Erről részletesen itt írtunk.

Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, újraválasztási veresége után a 2017-es elnökválasztáson még megpróbált visszatérni, de alulmaradt a jobboldali Köztársaságiak előválasztásán, és 2016 végén teljesen visszavonult a politikától. Sarkozy ügyével először fordult elő, hogy az 1958 óta tartó V. Köztársaság történetében megjelent bíróságon egy volt köztársasági elnök.