Három év börtönre ítélték Sarkozyt, ebből egy év letöltendő, két év felfüggesztett

Három év börtönbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnököt egy korrupciós perében, ebből egy év letöltendő, két év felfüggesztett. Az ítélet nem jogerős, a volt elnök fellebbezett, írja a Le Monde.

Sarkozyt befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval vádolták a bírósági ügyben. Az ügyészség szerint a volt elnök egy Sarkozy elleni másik ügy információiért cserébe ügyvédjével együtt meg akarta vesztegetni a semmítőszék egyik bíróját még 2014-ben.

Az ügyészek decemberben két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetést kértek Sarkozyre, aki ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, ami bírósági szakaszba lépett. A Franciaországot 2007-2012 között vezető Sarkozy végig tagadta, és gyalázatosnak nevezte az ellene felhozott vádakat.

A lehallgatási ügyet tárgyalták most

A mostani eset több másik Sarkozy elleni üggyel is szorosan összefügg. Miután 2012-ben elbukta az újraválasztási kampányát, Sarkozy ellen nyomozás indult, mert felmerült, hogy a 2007-es elnökválasztási kampányához titokban Moammer el-Kadhafi volt líbiai vezető rezsimétől is támogatásokat kapott. A BBC szerint a hatóságok emiatt 2013-2014 között lehallgatták Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog telefonbeszélgetéseit.

Sarkozy és Herzog titkosnak gondolt telefonbeszélgetéseket folytatott, a volt elnök telefonját Herzog egykori iskolatársának, Paul Bismuthnak a nevére és címére jelentették be. A telefonbeszélgetések alapján a semmítőszék egyik bírójától, Gilbert Azibert-től egy megint másik eljárásban, az úgynevezett Bettencourt-ügyben folyó nyomozásról próbáltak információkat szerezni.

Abban az ügyben azzal gyanúsították Sarkozyt, hogy a L'Oréal cégbirodalom egykori örökösnőjének, Liliane Bettancourt-nak a pszichés állapotát kihasználva vette rá az idős nőt, hogy törvénytelen úton támogassa 2007-es elnökválasztási kampányát. Ezt az ügyet később végül ejtették Sarkozy ellen.

A lehallgatott telefonbeszélgetések idején azonban az az ügy még nem ért véget, és az ügyészek szerint Sarkozy az információkért cserébe azt ígérte, hogy közbenjár Azibert érdekében egy monacói kinevezéshez. Sarkozy és Herzog egyébként régi barátok 21 éves koruk óta, míg Azibert Herzogon keresztül ismerte Sarkozyt, akinek elnöksége alatt az igazságügyi minisztériumnál dolgozott, mielőtt a semmítőszékhez került.

Sarkozy végül nem járt közben Azibert érdekében a monacói poszthoz, de az MTI szerint a nyomozók azt feltételezték, hogy azért visszakoztak, mert ügyvédjével együtt megtudták, hogy lehallgatják őket.

A volt elnök többször is hangsúlyozta az eljárás során, hogy Azibert semmit nem kapott tőle, és semmiben nem segített neki. A New York Times szerint azonban a francia törvények alapján az ügyészeknek nem kell bizonyítaniuk, hogy egy korrupt alku tárgya meg is valósult. Ha bebizonyosodik, hogy ilyenről tényleg megállapodtak, az alapján is elítélhetnek valakit.

Az ügyészség korrupcióval és befolyással üzérkedéssel vádolta mindhárom férfit, az ügyvédet és a volt bírót pedig hivatali titok megsértésével is gyanúsították. Sarkozy mellett Herzogra és Azibert-re is két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönt kértek, emellett azt is indítványozták, hogy az ügyvédet öt évre tiltsák el a hivatásától.

A hétfői, nem jogerős ítéletben Sarkozyhez hasonlóan őket is egy év letöltendő, két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

A volt elnök törvénytelennek tartotta, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel, de az ez ellen beadott kereseteit a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Herzog egyik ügyvédje pedig azzal érvelt az eljárás során, hogy a mondatokat kiragadták a környezetükből, a bíróval pedig csak baráti beszélgetést folytattak egymással.

Először jelent meg volt államfő a bíróságon

Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, újraválasztási veresége után a 2017-es elnökválasztáson még megpróbált visszatérni, de alulmaradt a jobboldali Köztársaságiak előválasztásán, és 2016 végén teljesen visszavonult a politikától.

Több esetben, például az említett Bettencourt-ügyben ejtették ellene a vádakat, de a decemberben tárgyalton kívül is folyamatban vannak még más eljárások mindkét elnökválasztási kampányának finanszírozása és az elnöksége alatti ügyek miatt is.

A mostani ügyben az 1958 óta tartó V. Köztársaság történetében először jelent meg bíróságon egy volt köztársasági elnök. Korábban a Sarkozy előtti francia elnököt, Jacques Chiracot ítélték már két év felfüggesztett börtönre 2011-ben, amiért még párizsi polgármesteri idejében visszaélt közpénzekkel és közhivatalával, de ő megromlott egészségi állapota miatt nem volt ott a tárgyalóteremben.

Sarkozynek viszont két és fél hét múlva, március 17-től az úgynevezett Bygmalion-ügyben is bíróság elé kell állnia 13 másik vádlottal együtt. Ebben azzal vádolják, hogy törvénytelenül túlköltekezte magát a 2012-es elnökválasztási kampány során. Sarkozy 2012-es kampányának helyettes vezetője szerint a túlköltekezést a nagygyűléseiket szervező Bygmalion kommunikációs cég kettős könyveléssel és fiktív számlákkal próbálta elfedni. Sarkozyt ebben az ügyben egyszer már rövid időre őrizetbe vették és kihallgatták 2014-ben.

Sarkozy több tévéinterjúban is azt bizonygatta, hogy több hibát is elkövetett, de nem korrupt. Szerinte az igazságszolgáltatást politikai ellenfelei használják fel a lejáratására. A Köztársaságiak párt egyébként többször is kiállt mellette, az összes választót nézve megosztó Sarkozy a szavazóbázisuknál továbbra is népszerű.