Szombaton tartják III. Károly brit király koronázását a londoni Westminster-apátságban, egy középkori rítusokkal övezett, alapvetően vallási ceremónia mentén. Hasonló szertartásra legutóbb 70 éve volt példa, amikor a tavaly 96 éves korában meghalt II. Erzsébetet, Károly anyját koronázták meg.
Ugyan Károly (akiről itt olvashatják portrénkat) már anyja halálának pillanatában az Egyesült Királyság és 14 szuverén állam uralkodója lett, a koronázás hivatalossá teszi az anglikán egyház fejeként betöltött szerepét, és jelképezi a hatalom átadásának megtörténtét.
Az ünnepséget teljesen átszövik az ezeréves hagyományok és különböző szimbolikus tárgyak, ám a körülötte lévő felhajtás jóval kisebb lesz, mint amilyet II. Erzsébet kapott.
Megrövidült az ünnepi menet hossza, kényelmesebb lett a királyi párt szállító hintó, a szertartásra meghívott nagyjából 2000 vendég pedig töredéke az 1953-as közönségnek.
Ennek ellenére óriási volt a készülődés Londonban, ahol II. Erzsébet temetéséhez hasonlóan hatalmas tömegeket és érdeklődők tízezreit várják. Az persze kérdés, hogyan fog hatni az extravagáns ceremónia a monarchia népszerűségére, aminek a növekvő hazai ellenállás és a volt gyarmatok elhidegülése mellett családi konfliktusokkal is szembe kell néznie.
A menetrend
III. Károly és felesége, Kamilla királyné már péntek délután köszöntötték az érdeklődőket (és a véletlen arra járókat) London belvárosában. Szombat délelőtt magyar idő szerint 11 óra 20 perckor indul az ünnepi menet, amelynek során a királyi pár egy hintóban, mintegy kétszáz katona kíséretében megérkezik a Buckingham-palotából a Westminster-apátságba.
Újítás, hogy Károly és Kamilla nem II. Erzsébet koronázási hintójában, hanem egy másik, kényelmesebb hintóban fogja megtenni az utat. Ezt az ausztrál állam ajándékozta a néhai királynő uralkodásának hatvanadik évfordulójára. A király valószínűleg katonai egyenruhát fog viselni, nem pedig a hagyományosabb térdnadrágot és selyemharisnyát, mint elődei. A menet várhatóan negyvenperces lesz, mindössze fele olyan hosszú, és sokkal kisebb, mint 1953-ban, amikor más királyi családok és a Nemzetközösség miniszterelnökei is részt vettek a felvonuláson.
A menet várhatóan magyar idő szerint délre fog megérkezni a Westminster-apátságba, ahol több ezer vendég előtt felkenik és megkoronázzák Károlyt, illetve Kamillát. A szertartás után a királyi pár visszahintózik a Buckingham-palotába – valószínűleg átszállnak a híresen kényelmetlen Arany Állami Hintóba –, amelynek az erkélyéről ünnepélyesen integetni fognak az előttük összegyűlt tömegnek.
Vasárnap koncertek lesznek Windsorban, ahol olyan sztárok fognak fellépni, mint Lionel Richie vagy Katy Perry, hétfőre pedig munkaszüneti napot rendeltek el az egész Egyesült Királyságban.
A szertartás
A koronázási szertartást teljesen átszövik évszázados hagyományok, kezdve azzal, hogy 1066 óta III. Károly lesz a negyvenedik brit uralkodó, akit a Westminster-apátságban koronáznak meg. A szertartás során többször is zene fog felcsendülni: megszólal Handel klasszikus koronázási himnusza (amelynek dallamát a Bajnokok Ligája is átvette), de Andrew Lloyd Webber musicalszerző is készül egy specifikusan erre a koronázásra írt himnusszal.
Először a canterburyi érsek köszönti a királyt, majd egy angolszász időkre visszanyúló szokás keretében bemutatja őt a népnek. III. Károly ezután ünnepélyesen esküt tesz, miszerint fenntartja az ország törvényeit és az anglikán egyházat. Újítás, hogy az eskü előtt a canterburyi érsek röviden elismeri Nagy-Britannia felekezeti sokszínűségét.
Károly ezután ünnepélyesen beül az 1300-ban készült, azóta összegraffitizett koronázási székbe, ami alá behelyezik Skócia legszentebb ereklyéjét, a scone-i Végzet kövét. A kő több mint ezer éve szolgál Skócia uralkodóinak megkoronázására. Ezután következik a szertartás legszentebb, legintimebb része, amikor a canterburyi érsek a jeruzsálemi Olajfák hegyéről származó szent olajjal felkeni Károlyt, akit erre az időre eltakarnak a kamerák elől.
A ceremónia negyedik lépése az invesztitúra, azaz maga a koronázás. Először átadják Károlynak a különböző koronaékszereket, majd a canterburyi érsek ünnepélyesen a fejére helyezi Hitvalló Szent Eduárd koronáját. Ebben a pillanatban megkongatják az apátság harangjait, elharsannak a trombiták, és országszerte ágyútűzzel üdvözlik az új királyt.
A szertartás Károly szó szerinti trónra lépésével zárul, akit várhatóan az érsek fog beleemelni a trónba más püspökökkel együtt. A hagyomány szerint ekkor kellene elé járulnia a királyi ház többi tagjának és nemeseinek, hogy ünnepélyes módon letérdeljenek, kezet csókoljanak és hűséget esküdjenek az új uralkodónak.
Ezúttal azonban csak a trónörökös Vilmos herceg fogja ezt megtenni.
A nemesek helyett pedig most először a canterburyi érsek az apátságban lévőket, a tévénézőket és az eseményeket távolról követőket fogja ünnepélyesen arra kérni, fogadjanak hűséget a királynak.
Károly megkoronázása után Kamillát is felkenik királynévá, akinek egy hasonló, bár leegyszerűsített szertartáson kell keresztülmennie.
Az ékszerek
A szertartás fontos részét képezik a különböző koronaékszerek. Ezek az ékszerek a koronázási regália elemei, amelyeket a királyi gyűjtemény részeként a londoni Towerben őriznek és mutatnak be a nyilvánosságnak. A regália többsége II. Károly uralkodása alatt készült a 17. században, miután Oliver Cromwell angol forradalmár elrendelte az eredeti középkori tárgyak megsemmisítését.
A koronázás során többek között a következő ékszerek fognak előkerülni:
- Országalma: egy aranygömb egy kereszttel a tetején, amely Krisztus uralkodását jelképezi a világ fölött. Az almát a király bal kezébe adják a koronázás után.
- Jogar kereszttel: az uralkodó földi hatalmát jelképezi. A jogar végén található az 530 karátos Cullinan I, azaz az Afrika Nagy Csillaga gyémánt, amelyet 1905-ben fedeztek fel Dél-Afrikában, és 1907-ben ajándékoztak oda VII. Eduárd brit királynak. Az eredeti nyersgyémántot tartják a világ valaha talált legnagyobb drágakő-minőségű gyémántjának.
- Jogar galambbal: a bölcsesség és az igazságosság szimbóluma. A jogar végén egy galamb van, amely a Szentlélek megtestesülése.
- Ampulla: egy aranyból készült sas alakú edény, amelyben a szentelt olajat tartják, amellyel felkenik a királyt és a királynét. Az olajat egyenesen az ampulla csőréből öntik ki a koronázási kanálra.
- Koronázási kanál: a szentelt olaj felkenésére használják. Ez a legősibb tárgy az ékszerek között, vélhetően a 12. századból származik. Valószínűleg II. Henrik vagy Oroszlánszívű Richárd királynak készíthették.
- Szent Eduárd koronája: a koronázás pillanatában teszik fel a király fejére a legfontosabb és legértékesebb tárgyat a koronaékszerek közül. 1661-ben készítették II. Károly számára Szent Eduárd eredeti koronájának mintájára, amelyet Cromwell megsemmisített. A korona aranyból készült, és több mint 400 drágakövet tartalmaz.
- Birodalmi állami Korona, amelyet a király visel utazásai során és hivatalos eseményeken. Ez egy kisebb és könnyebb korona, mint a Szent Eduárd Korona, amelyet 1661-ben készítettek II. Károly számára, de többször átalakították azóta. A korona aranyból készült, és több mint 3000 drágakövet tartalmaz, köztük egy olyat, amely a 10. században élt Hitvalló Eduárd gyűrűjéből származik.
- Szupertunika: igen, tényleg így hívják azt az aranyozott selyemből készült kétkilós palástot, amit III. Károly fog hordani a koronázás során.
Kamilla királynét III. Károlyhoz hasonlóan felkenik és megkoronázzák a királyné számára fenntartott ékszerekkel.
A vendégek
Nagy felhördülést keltett, hogy nem lesz ott Joe Biden amerikai elnök a koronázáson, pedig a történelem során hivatalban lévő amerikai elnök soha nem vett részt brit uralkodó megkoronázásán. Az Egyesült Államokat Joe Biden felesége, Jill Biden first lady fogja képviselni. Jelen lesz viszont Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, azaz két olyan ország vezetője, ahol még mindig a mindenkori brit uralkodó az államfő.
Szintén részt vesz az ünnepségen Michael D. Higgins, aki így az első ír elnök lesz, aki elmegy egy brit uralkodó koronázására. Andrzej Duda lengyel elnök látogatását pedig saját bevallása szerint kiemelten várja a trónörökös Vilmos herceg. Novák Katalin köztársasági elnök is ott lesz a koronázáson.
A nemzetközi közösség egyes páriaországai, mint Oroszország, Irán, Venezuela, nem kaptak meghívást.
Más országok állam- és kormányfői mellett jelen lesznek külföldi uralkodócsaládok tagjai is, például Spanyolország királya és királynéja. Ez egy újabb szakítás a szokásokkal, a koronázási ünnepségen ugyanis hagyományosan ők nem vehetnek részt. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy a koronázás nem más, mint egy szent szertartás az uralkodó és népe között, Isten jelenlétében.
A brit parlamenti képviselők csupán egy kis része kapott meghívót az ünnepségre, feltehetően 40-40 alsó- és felsőházi képviselő és lady/lord lesz jelen. Rishi Sunak miniszterelnök és kabinetjének tagjai azonban mindenképp ott lesznek, ahogy Humza Yousaf skót miniszterelnök és Michelle O’Neil északír Sinn Féin-elnök is, akik mindketten megrögzött köztársaságpártiak.
Az igazán nagy kérdés azonban az volt, elmegy-e a koronázásra a királyi családi státuszról lemondó Harry herceg és felesége, Meghan Markle. Harry végül részt vesz az ünnepségen, Meghan azonban nem: a Telegraph szerint azért, mert négyéves kisfiának születésnapját szeretné ünnepelni kaliforniai otthonukban.
Vilmos herceg gyerekei viszont jelen lesznek, sőt, a kis György herceg fogja nagyapja palástját vinni, három másik apróddal együtt.
A közvélemény
Visszafogottabb ünneplés ide vagy oda, a koronázás nem két fillérbe kerül, a költségeket pedig a brit adófizetők állják. Teszik ezt aközben, hogy az évtizedek óta nem látott gazdasági nehézségek szektorokon átívelő sztrájkokat és általános társadalmi elégedetlenséget szülnek. A hatalmon lévő Konzervatív Párt például jókora maflást kapott a csütörtöki önkormányzati választásokon, vélhetően nem kis részben azért, mert az emberek őket teszik felelőssé az évtizedes csúcsokat döntögető inflációért és az országszintű megélhetési válságért.
Egy ilyen helyzetben újra előkerülhet a monarchia létjogosultságának kérdése, pláne akkor, ha egy népszerű uralkodót egy kevésbé közkedvelt követ. A YouGov közvélemény-kutató adatai szerint 2012-ben a lakosság 73 százaléka gondolta azt, hogy a monarchia jót tesz Nagy-Britanniának, de ez az arány mostanra 53 százalékra csökkent.
Ezt a közhangulatot próbálja meg kihasználni a brit köztársasági mozgalom, amely szombaton I. Károly király szobránál fog demonstrálni: ő volt az az uralkodó, akit 1649-ben lefejeztek az angol forradalom alatt, halála után pedig rövid ideig köztársaság alakult ki az országban.
A mozgalom vezetője, Graham Smith egyértelművé tette, azt szeretnék, ha III. Károly lenne az utolsó brit uralkodó, akit megkoronáznak: „Ez egy korrupt intézmény megünneplése. Annak az ünneplése, hogy egy ember egy olyan pozícióba kerül, amelyet nem érdemelt ki”.