Nem egyezett meg az EU arról, milyen lőszereket vegyen Ukrajnának

Az Európai Unió a maga részéről mindent megtesz, hogy teljesítse Ukrajnának tett ígéretét egymillió lőszerről – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

A külügyminiszterek márciusban döntöttek, hogy kétmilliárd eurós uniós támogatással – főleg nagy átmérőjű tüzérségi – lőszereket visznek Ukrajnának. (Ebből Magyarország jogilag „konstruktív tartózkodással” maradt ki.)

A pénz feléből – több korábbi, hasonló szállításhoz hasonlóan – a tagállamok a már meglévő készleteiből adnak, ezt pedig utólag társfinanszírozza az EU. Josep Borrell a külügyminiszterek hétfői ülése után elmondta, hogy már nagyjából ezer rakétát és számos más lőszert ajánlottak fel, eddig 600 millió eurót igényeltek vissza a tagországok.

A pénz másik felét új lőszerek vásárlásra szánták. Josep Borrell elismerte, hogy „vannak viták” a tagállamok között, de nem várnak a jogi dokumentumokra, hogy folytassák a munkát, és biztos benne, hogy „a napokban” megegyezhetnek. Ahogy arról korábban írtunk, Franciaország csak európai termékeket venne, de többek között a balti országok minél gyorsabban vásárolnának, amit csak lehet. Az ülésbe az ellentámadásra készülő Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba is bekapcsolódott, aki megköszönte a segítséget, de kérte, hogy mielőbb hozzák meg a szükséges döntéseket.

23 tagállam – köztük Magyarország – és Norvégia közösen, az Európai Védelmi Ügynökségen keresztül vásárol, de az eredeti változattal szemben már nemcsak Ukrajnának, hanem akár kizárólag saját maguknak.

Az új lőszerek beszerzésével szemben az ukrán katonák uniós képzése a tervezettnél gyorsabban halad, és már 16 ezer főnél tartanak az év végéig tervezett 30 ezerből.

Kínával is együtt kell működni

Az uniós külügyi főképviselő

Kínáról elmondta, hogy „vannak területek, ahol az érdekeink összetartanak, és együtt kell működnünk”. A világszintű kihívásokat nem lehet megoldani Kína nélkül, de teljesen be kell tartania a nemzetközi normákat.

Üdvözölte, hogy Kína szerint a párizsi nagykövetük kijelentései nem minősülnek az ország hivatalos álláspontjának. (Lu Sa-je egy tévéinterjúban azt fejtegette, hogy nem garantálja a nemzetközi jog a volt szovjet tagköztársaságok szuverenitását, a Krímről pedig kijelentette, hogy a félsziget történetileg Oroszország részét képezi.)

Kína és Brazília ukrajnai békejavaslatainak hitelességéhez viszont arra lenne szükség, hogy a terepen nézzék meg a helyzetet, és nem lehet elfogadni azt a hozzáállást, amely ugyanarra az alapra helyezi az agresszort és az agresszió áldozatát. Nem arról van szó, hogy egyik fél sem akar megállni, hanem Oroszország nem akarja befejezni az inváziót, Ukrajnának pedig folytatnia kell a védekezést.

„Mindannyian békét szeretnénk, főleg az ukránok”, de annak igazságosnak kell lennie,

addig pedig Josep Borrell szerint támogatni fogjuk Ukrajna védekezését.