Stoltenberg: Ukrajna idővel NATO-tag lesz

Hat év szünet után ismét összeült a NATO–Ukrajna Bizottság, amelynek találkozóit Magyarország blokkolta. A katonai szövetség megalakulásának 74. évfordulója alatt tartott találkozót a magyar kormány továbbra is ellenzi, így szokatlan módon arra konszenzus nélkül került sor.

A találkozó státuszát illetően a magyar kormány ellentmondásosan nyilatkozott. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint konzultációs találkozóról volt szó, a külügyminiszter szerint viszont teljes értékű, miniszteri szintű bizottsági ülésről, amelyre a magyar kormány fenntartásai ellenére került sor.

Hétfőn még úgy tűnt, Szijjártó Péter el sem megy Brüsszelbe, kedden azonban mégis ott volt, és rögtön Ukrajna meghívása miatt neheztelő poszttal vétette észre magát.

„Az ukrán külügyminiszter meghívása sérti a szövetségesek egységének elvét a NATO-n belül, de a konstruktivitás jegyében részt veszünk az ülésen. Most is világossá fogom tenni, hogy Magyarország csak és kizárólag abban az esetben fogja támogatni Ukrajna bármilyen integrációs törekvéseit, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek” – mondta, emlékeztetve arra, hogy Kijev és Budapest között a feszültség forrása az az oktatási törvény, amely a magyar kormány szerint ellehetetleníti a magyar nyelvű iskolai oktatást. Emellé érkezett a decemberben megszavazott kisebbségi törvény, amely kollektív jogokról kevéssé beszél, azokat inkább az úgynevezett őshonos népcsoportok esetében ismeri el, amely kategóriába azok a esnek, akiknek nincs önálló országuk: ilyenek a krími tatárok és a lényegében mára eltűnt karaimok. A román, magyar, lengyel, szlovák anyanyelvű csoportok nemzeti kisebbségnek számítanak.

A kisebbségi kérdés fontosságát elismeri a NATO is, hiszen Stoltenberg a NATO-Ukrajna Bizottság ülése előtt elmondta: a szövetség támogatja Ukrajnát a reformok útján, legyen szó a jogállamról, a korrupció elleni harcról vagy épp a kisebbségi jogokról.

Hivatalos találkozó vagy konzultáció?

A NATO honlapján hivatalos találkozóként szerepelt a bizottság ülése, ennek alapján is többről van szó, mint informális összejövetelről – mondta a Telexnek még az ülés előtt Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász emlékeztetett, hogy a NATO főtitkára is hivatalos találkozóként beszélt korábban az ülésről, amelyre eddig „udvariasságból, a magyar fél aggályaira való tekintettel nem került sor.”

A döntéshozatal valóban konszenzális alapon történik, így valóban formabontó, hogy erre mégis sor kerül, ám Hoffmann szerint arra hivatkozhat Stoltenberg, hogy magán a megbeszélésen nem születnek érdemi döntések. „Ha lenne döntés, akkor konszenzusra lenne szükség” – mondta a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója.

A helyzet egyébként is rendkívüli, hiszen egy potenciális tagjelölt állammal szemben fegyveres agresszió folyik, ami megint csak indoka lehet annak, hogy felülírták a konszenzualitás elvét.

„A NATO-szerződésben nincsen leírva, hogy az egyeztetési folyamatnak milyen eljárásban kell zajlania, ezt sokszor szokásjogi szabályok határozzák meg, formális jogi kötelezettség nélkül” – mondta Hoffmann, hangsúlyozva, hogy magának a döntésnek az elfogadása viszont konszenzuális alapon történik.

„Itt viszont nem várható érdemi döntés a fegyverszállításon túl, azt Törökország sem támogatná”, amely a drónszállításokban ugyan aktív, de valószínűleg ennél tovább nem menne. „Nem hiszem, hogy olyan döntés születik, amellyel a NATO konkrét kötelezettséget vállalna Ukrajnával szemben” – vélte Hoffmann.

Ezt erősítette meg Stoltenberg és az ukrán külügyminiszter keddi rövid nyilatkozata is a NATO-Ukrajna Bizottság ülése előtt. A NATO főtitkára arról beszélt, hogy meg kell vitatni Ukrajna rövid távú igényeit és hosszú távú szükségleteit, beleértve a további fegyverszállítások fenntartását, amelyek lehetővé teszik „a független ország ellenállását az orosz agresszióval szemben”.

Arra csak Dmitro Kuleba vállalkozott, hogy Ukrajna NATO-tagságáról beszéljen. Az ukrán külügyminiszter szerint Finnország példája igazolja, hogy a bővítés a helyes irány, és a legjobb döntés Ukrajna számára is a tagfelvétel lehet.

Igaz, a nap végén tartott önálló sajtótájékoztatóján már Stoltenberg is hasonló szellemben nyilatkozott.

A tagság még távol van, de kimondott cél

Ukrajna tehát nem érezheti úgy, hogy üres kézzel távozott volna Brüsszelből.

Stoltenberg az ülés utáni sajtótájékoztatón már elmondta, hogy Ukrajna helye az euroatlanti családban van, és a NATO többször nyilvánvalóvá tette, hogy a szervezet is nyitva áll előtte. „Ehhez azonban önálló nemzetként kell érvényesülnie” – azaz az ország ellen folyó harcok alatt nyilván nem lehet szó tagságról.

Lehet szó azonban szorosabb együttműködésről és a katonai győzelemhez szükséges támogatásról, katonairól és humanitáriusról egyaránt. Előbbit Stoltenberg eddig 65 milliárd euróra, utóbbit 85 milliárd euróra becsülte. Ukrajna fokozatosan megválik szovjet eredetű fegyverzetétől, és a nyugati sztenderdek alapján alakítja át hadseregét, derült ki Stoltenberg szavaiból.

„A Leopardok és Challengerek már megérkeztek Ukrajnába” – mondta a német és brit tankokról, amelyek mellett Ukrajnának további felszerelésre lehet szüksége ahhoz, hogy „felszabadítsa az elfoglalt területeket”. Konkrét időpontok nélkül ugyan, de Stoltenberg világossá tette, hogy ezután Ukrajna a NATO tagja lehet.