Az amerikai külügyminiszter szerint a béke akadálya, amit Izrael csinál Ciszjordániában

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a béke akadályának nevezte a megszállt Ciszjordániában folytatott izraeli telepépítést, és bírálta miatta a zsidó államot – írja a BBC. Blinken azután beszélt erről, hogy kedden a ciszjordániai Rámalláhban találkozott Mahmúd Abbász palesztin vezetővel.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki hétfőn tárgyalt Blinkennel, azt is ígérte, hogy február végéig legalizál többtucatnyi „előőrsöt”, vagyis hivatalos engedély nélkül épített települést. Blinken most is hangsúlyozta az Egyesült Államok ellenállását az új izraeli kormánynak ezzel a talán legfontosabb programjával szemben.

Blinken halálos támadások és egy katonai rajtaütés sorozatát követő feszültségek fokozódása után érkezett Ciszjordániába – idézi fel a BBC.

Tíz palesztin – fegyveresek és legalább egy civil – halt meg csütörtökön a ciszjordániai Dzsenín városában, amikor az izraeli erők rajtaütést hajtottak végre egy sejt ellen, amely Izrael szerint közelgő támadást tervezett végrehajtani. Ez volt az elmúlt évek legtöbb halálos áldozattal járó ilyen incidense.

Másnap hat izraeli és egy ukrán halt meg, amikor egy palesztin tüzet nyitott egy kelet-jeruzsálemi zsinagóga közelében. Órákkal később egy izraeli apa és fia sebesült meg, amikor egy 13 éves palesztin rálőtt egy csoportra szintén Kelet-Jeruzsálemben.

Két palesztint is lelőttek vasárnap és hétfőn Ciszjordániában két különálló incidensben – az egyikük izraeli tisztviselők szerint fegyverrel közeledett egy zsidó település felé, a másik pedig akkor halt meg, amikor az izraeli csapatok tüzet nyitottak egy járműre, amely a hadsereg szerint elhajtott, miután eltalált egy katonát.

A feszült helyzetben Blinken arról beszélt a BBC beszámolója szerint, hogy „a palesztinok reményének horizontja egyre szűkül”, aminek szerinte változnia kell. Megerősítette, hogy Washington támogatja az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldását – egy független palesztin államot Izrael mellett –, és kijelentette, hogy ellenzi bármelyik fél olyan intézkedéseit, amelyek ezt megnehezítenék.

„Egyértelművé tettük, hogy ez olyan dolgokat foglal magában, mint a telepbővítés, az előőrsök legalizálása, a rombolások és kilakoltatások, a szent helyek történelmi státuszának megzavarása, és természetesen az erőszakra való felbujtás és az abba való belenyugvás” – fogalmazott.

Abbász Izraelt tette felelőssé „a ma történtekért, a kétállami megoldást aláásó és az aláírt megállapodásokat sértő gyakorlata miatt”.

Izrael és a palesztinok régóta vádolják egymást az 1990-es évek elején kötött megállapodások megsértésével, amelyek célja a két fél közötti esetleges békemegállapodás elérése volt.

Az újonnan megalakult izraeli kormány határozottan ellenzi a palesztin állam koncepcióját, és támogatja a zsidó telepek bővítését a palesztinok által egy remélt saját állam számára igényelt földterületeken. Izrael mintegy 140 települést épített, mióta az 1967-es közel-keleti háborúban elfoglalta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Ezekben mintegy 600 ezer zsidó él.

A nemzetközi közösség túlnyomó többsége a településeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tartja, Izrael azonban ezt vitatja.