Százakat tartóztattak le Brazíliában a kongresszus épületének ostroma után
2023. január 9. – 08:14
Brazíliában százakat tartóztattak le a demokrácia négy évtizeddel ezelőtti helyreállítása óta történt legsúlyosabb államellenes támadás ügyében, miután vasárnap Jair Bolsonaro korábbi elnök híveinek ezrei feldúlták a kongresszus, az elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság épületét – írja az MTI. A zavargások résztvevői ellopták az ország 1988-as alkotmányának eredeti példányát, valamint fegyvereket is szereztek az elnöki biztonsági hivatalból.
A brazil hatóságok emellett elrendelték a közösségi média tüntetéseket támogató tartalmainak törlését is.
Vasárnap késő este visszatért a fővárosba Luiz Inácio Lula da Silva elnök, aki korábban fasisztának nevezte a zavargások résztvevőit. Az elnök megígérte, hogy bíróság elé állíttatja a rendbontás vezetőit. Lula korábban arról is beszélt, hogy a vasárnap történtekért a korábbi elnök a felelős, bár Bolsonarót név szerint nem említette.
A zavargások utáni intézkedések egyikeként 90 napra felfüggesztették hivatalából a fővárosi térség, Brasília kormányzóját, Ibaneis Rochát. Lula elnök őt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért, mondván: a Rocha által irányított rendőrség nem állította meg a támadók előrenyomulását. A politikust a választást tavaly elbukott Bolsonaro elnök hívei között tartják számon. Rocha videóüzenetben kért bocsánatot Lulától, a középületek megrongálásáért felelős tüntetőket „valódi vandáloknak” és „igazi terroristáknak” nevezte.
Lula elrendelte a szövetségi közbiztonsági erők brasíliai bevetését, és példás büntetést ígért a „fasiszta” támadás vezetőinek. A tüntetés célja szerinte katonai puccs előkészítése volt, amely visszahelyezhetné a korábbi elnököt a hatalomba.
Az elnök szerint Bolsonaro a felelős, mert választási csalásról szóló alaptalan vádjaival fellázította támogatóit.
Mint megírtuk, az egész helyzet kísértetiesen hasonlít arra, amikor Donald Trump hívei majdnem pontosan két éve megostromolták a Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét. Bolsonaro Trumpot utánozva már 2021-ben elkezdte elhinteni a választási eredményekkel szembeni bizalmatlanság csíráit, állítva, hogy az elektronikus szavazógépeken keresztül a baloldal belenyúl majd a választás eredményébe.
A volt elnök 48 órával hivatali ideje lejárta előtt Floridába repült, onnan utasította vissza a vádakat. A Twitteren azt írta, a békés tiltakozások demokratikusak voltak, de a kormányzati épületek lerohanása „átlépte a határt”.
Falvio Dino igazságügyi miniszter szerint 200, Rocha kormányzó szerint 400 embert tartóztattak le. Dino elmondta, a nyomozással azt akarják feltárni, ki finanszírozta a több száz buszt, melyekkel Bolsonaro híveit a fővárosba szállították. Azt is vizsgálják, miért nem készült fel biztonsági intézkedésekkel a kormányzó a közösségi médiában napok óta tervezett demonstrációkra.
A szervezkedő csoportok tagjai a dél-amerikai ország több városában gyülekezőhelyeket jelöltek ki, ahonnan bérelt buszokkal készültek a fővárosba menni azzal a szándékkal, hogy elfoglalják a középületeket. A rohamrendőrség csak órákkal a tüntetések kezdete után ért a helyszínre.
Helyi beszámolók szerint a rendőrök többek közt könnygázzal is próbálják oszlatni a tüntetőket, de olyan videókat is közöltek már a brazil médiában, amelyeken rendőrök a távolból videózták az eseményeket a beavatkozás helyett. A Brazilian Report értesülései szerint legalább három, a helyszínről tudósító újságírót támadtak meg a zavargók (akiket a brazil média nagy részében következetesen „terroristának” neveznek), és általános jelenség a kamerák és közvetítőeszközök megrongálása is.
A középületekben pusztítás reakciók lavináját indította el. Emmanuel Macron francia elnök biztosította Lulát, hogy számíthat Franciaország támogatására. Joe Biden amerikai elnök felháborítónak nevezte a tüntetők által elkövetett erőszakot. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök pedig elítélte a brazil konzervatívok „puccskísérletét”.
