A feszült helyzet miatt elhalasztják a koszovói önkormányzati választásokat

Vjosa Osmani koszovói elnök vasárnap reggelre úgy döntött, hogy határozatlan időre elhalasztja a helyi választásokat, amelyek eredetileg 18-án lettek volna – idézi a Koha Ditore című pristinai napilapot az MTI.

Osmani azután döntött a halasztás mellett, hogy a független országnak csak részben elismert Koszovó és a Koszovó teljes területét sajátjának tekintő Szerbia között nyár közepén megint kiújultak a konfliktusok.

Az egyes beszámolók szerint lövöldözésig fajuló, de határlezárásokkal mindenképpen járó balhét egy koszovói törvénytervezet indította el. Ennek értelmében a Koszovó területén élő szerbek csak koszovói rendszámot használhattak volna, és szerb személyazonosító okmányokat sem adtak volna ki a koszovói hivatalok. A feszültségek megértéséért fontos hangsúlyozni, hogy Koszovó függetlenségét a világ országai közül csak nagyjából száz ismeri el – köztük egyébként Magyarország is –, de például Szerbia a saját területeként tekint Koszovóra, hiába van a területnek saját kormánya, az ENSZ pedig a koszovói függetlenség 2008-as kikiáltása óta úgy értelmezi, hogy Koszovó egy ENSZ-irányítás alatt álló terület a független Szerbián belül. Vagyis minden olyan lépés, bármelyik oldalon, ami picit is megbolygatja a törékeny egyensúlyt a két terület vezetése között, azzal járhat, hogy kiújulnak a feszültségek.

A nyáron bedobott törvény eredetileg augusztusban lépett volna hatályba, de a tüntetések miatt a koszovói kormány október végére tolta a hatályba lépését. A törvény novemberrel hatályba lépett, aminek következtében megint eszkalálódott a helyzet. Először a szerb hadsereget helyezték készenlétbe, majd pár nappal később koszovói szerb tisztségviselők – rendőrök, képviselők – kezdték el sorra bejelenteni a lemondásukat.

A lemondott szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, valamint amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Erre viszont Koszovó azért nem hajlandó, mert ezzel nagyobb autonómiát biztosítana az egyébként is csak a szerb kormányt elismerő szerbeknek.

A koszovói vezetés viszont úgy döntött, nem vár arra, hogy visszatérjenek hivatalukba a kisebbségi szerbek, az előrehozott polgármester-választás kiírása mellett az üresen maradt rendőri, bírói, ügyészi és hivatalnoki tisztségeket is albánokkal fogják feltölteni – közölte Albin Kurti miniszterelnök. „Nem engedhetjük meg, hogy vákuum keletkezzen a munkavégzésben” – hangsúlyozta.

Ilyen hangulatban közeledett a december 18-ára kiírt koszovói választás. De a választás előtt alig egy héttel újra felerősödtek a problémák. Szombaton koszovói szerbek eltorlaszoltak egy utat a szerb határhoz közel, valamint több szerb többségű koszovói városban megszólaltak a légiriadó szirénái. A legutóbbi feszültségek azt követően alakultak ki, hogy a választás előkészítéseként Koszovó a választási bizottság tagjai mellett fegyveres rendőröket is küldött a településekre. Míg a szerbek szerint ez a nemzetközi megállapodások megsértését jelenti, a koszovói albánok szerint csak a rend fenntartása érdekében kellett rendőröket küldeni a többségében szerbek lakta településekre. Az utóbbi napok feszültségei közepette egy koszovói albán rendőr sérült meg, a helyi szerbeket pedig az háborította fel, hogy a lövöldözéssel gyanúsított szerb nemzetiségű volt rendőrt letartóztattak.

A helyi szerbek képviselői, valamint Belgrád szerint veszélybe került a koszovói szerbek biztonsága, ezért Szerbia kérni fogja a NATO békefenntartóit, hogy engedjék meg neki, hogy szerb katonákat és rendőröket telepítsen Koszovóba, bár úgy véli, hogy nincs esélye a kérés jóváhagyására – jelentette be Aleksandar Vucic államfő szombaton este. Azt mondta: a kérést levélben fogja benyújtani a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR parancsnokának.