Szijjártó Péter már nemcsak az unió orosz, de a brit konfliktusaiban is Brüsszelt tartja felelősnek

Szijjártó Péter tárcavezető a frissen kinevezett brit kollégájával, James Cleverlyvel folytatott egyeztetését követően óriási veszteségnek nevezte a szigetország távozását az EU-ból, és leszögezte, hogy a károkat valahogy minimalizálni kellene, amihez észszerű, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre lenne szükség.

Brüsszelben sokszor „idegből” reagálnak a brit felvetésekre, egyes döntések inkább nehezítik az együttműködést az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, miközben a mostani nehéz helyzetben fontos lenne a jó kapcsolat

– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Londonban, a nyilatkozatot az MTI és a Külgazdasági és Külügyminisztérium is közölte. Példaként hozta fel és bírálta az Egyesült Királyság kizárását a Horizont programból és a digitális együttműködésből. Majd hozzátette:

a mostani helyzetben, amikor az Európai Unió gazdasági versenyképessége nagyon sok kárt szenvedett, ez egy rendkívül rossz irányvonal, hiszen a britekkel való szoros együttműködés segítene az EU-nak, hogy erősebbek és versenyképesebbek legyünk.

Szijjártó Péter aláhúzta: abban maradtak, hogy Magyarország folytatni fogja a fennálló viták mielőbbi megoldását célzó konzultációkat Brüsszelben. A jelenlegi nemzetközi helyzetben kifejezetten ellentétes az Európai Unió és Magyarország érdekeivel is a konfliktusok fennmaradása az Egyesült Királysággal. Arról is beszámolt, hogy a találkozón az ukrajnai háború is téma volt, és ennek kapcsán megismételte, hogy hazánk a mielőbbi békében érdekelt.

„Megértjük azt, hogy ha néhány száz vagy akár több ezer kilométerre a háborús konfliktustól vannak másfajta szempontok is, de mi, akik a háború szomszédságában élünk, abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen”

– fogalmazott.

A miniszter a nap folyamán tárgyalt a Magyarországon befektető legnagyobb brit vállalatok vezetőivel is.

A miniszter szavaihoz hozzáfűzhető, hogy az Európai Unió természetesen nem érdekelt eleve abban, hogy konfliktusos viszonyok alakuljanak ki a nyugati országok között, ugyanakkor a „szakítást” nem az EU kezdeményezte, és abban valóban van igazság, hogy az EU elemi érdeke, hogy Nagy-Britannia ne folytathasson cherry-picking politikát, vagyis ne szedegethesse ki az együttműködés előnyös pontjait, miközben már kimarad a felelősségvállalásokból.

Mindezt az elsősorban londoni pénzügyi elit előzetesen is tudta, de a brexitdöntést mégsem tudta megakadályozni. Ami ezek után várható módon bekövetkezett – vagyis a brit gazdaság mélyrepülése, az angol font rekordgyenge árfolyama, a permanens kormányválság, a két számjegyű infláció, a GDP visszaesése –, aligha felróható Brüsszelnek, sokkal inkább természetes következménye annak, hogy az állam kiszakadt egy erősebb gazdasági közösségből.

Bár a legreménytelenebb kapkodás és ötletelés jelképei, vagyis Liz Truss miniszterelnök és Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter már távoztak a kormányzatból, még annyi idő nem telt el, hogy az új brit miniszterelnök, Rishi Sunak érdemi eredményeket mutasson fel.