Megszavazta az Európai Parlament a nagyvállalatoknak előírt női kvótát

2022. november 22. – 19:40

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén elfogadott egy ún. „irányelvjavaslatot”, amely szerint 2026 júliusára a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatoknak több női vezetője kell legyen, a kvótát nem teljesítő vállalatok szankciókra számíthatnak.

Az MTI által ismertetett jogszabályjavaslat célja, hogy 2026 júliusára a társaságok vezető álláshelyeinek (ami nem egyenlő az ügyvezető igazgatói poszttal) legalább 40 százalékát, illetve a vezetőtestületek posztjainak legalább 33 százalékát nők töltsék be. A javaslat emellett azonban azt is hangsúlyozza, hogy a vezetőtestületi tagságnak továbbra is legfőképpen az érdemeken kell alapulnia, és a kiválasztási eljárásnak átláthatónak kell lennie.

Az EP elképzelése szerint az érintett – 250 főnél többet foglalkoztató – gazdasági társaságoknak évente egyszer számot kell adniuk a nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről. Amennyiben nem sikerül teljesíteniük a feltételeket, nyilvánosan nyilatkozniuk kell arról, hogy hogyan kívánják orvosolni a helyzetet.

A jogszabály szerint a tagállamoknak „hatékony, arányos és elrettentő erejű” büntetést kell alkalmazniuk azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem nyíltan és átláthatóan folytatják le a kinevezési eljárásokat. Ha a társaság dacol a kvótakövetelménnyel teljesíti az irányelvben foglaltakat, bíróság akár érvénytelenítheti is a vezetőtestületi kinevezéseket.

Az EP döntésére még a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsának is rá kell bólintania, és az irányelv csak húsz nappal ennek a döntésnek a kihirdetését követően fog hatályba lépni. A tagállamoknak két évük lesz a szabályok átültetésére.

Az Európai Parlament emlékeztet arra, hogy 2021-ben az EU tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozásainak vezetőtestületeiben mindössze 30,6 százalékos volt a nők aránya. Az egyes tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak, ugyanis amíg Franciaországban ez az arány 45,3, a vállalati emancipáció terén utolsó Cipruson 8,5 százalék. Magyarország alig teljesít jobban Ciprusnál, nálunk a nők aránya a vállalatok vezetőségében a legfrissebb adatok szerint 10,5 százalék. Noha javul is a nők aránya a vállalatok vezetőtestületeiben, 2022-ben az uniós tagországok legnagyobb jegyzett vállalkozásait vezető elnököknek vagy vezérigazgatóknak még 10 százaléka sem volt nő.

Németországban egyébként 2021 januárjában törvénybe iktatták a nagyvállalatok igazgatótanácsában bevezetendő női kvótát; a kétezernél több alkalmazottat foglalkoztató cégek felügyelőbizottságainál pedig már korábban előírták a 30 százalékos női kvótát.

A 444.hu emlékeztet arra, hogy a nők helyzetét mérő európai mutató százpontos rendszerében Magyarország ötvenhárom ponttal az utolsó helyen végzett tavaly a politikai, gazdasági és társadalmi szférában, és összpontszámban is csak Görögországot előzzük meg. A neme közti magyarországi bérszakadék az folyamatosan tágul: 2022-ben közel tizennyolc százalékkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
Partnereinktől