Összeszedtük röviden, mit lehet tudni Biden és Hszi háromórás találkozójáról

Az indonéziai Bali szigetén tartott G20-csúcstalálkozón háromórás megbeszélésen vett részt Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök. Mindketten belpolitikai szempontból megerősödve érkeztek az eseményre, Hszit harmadszor is megválasztották a Kommunista Párt vezetőjévé, a Biden mögött álló Demokrata Párt pedig a félidős választásokon megtartotta a kulcsfontosságú szenátusi többséget. A két államfőnek ez volt az első személyes találkozója, amióta Biden közel két éve hivatalba lépett. Összeszedtük röviden, eddig mit lehet tudni a találkozóról.

Nem kell új hidegháború

Az amerikai közszolgálati rádió szerint a két vezető apró, de jelentős lépést tett az egyre feszültebbé váló viszony stabilizálása felé. Számos olyan téma is előkerült, amiben nem értenek egyet – mondta Biden a találkozó után újságíróknak. Megállapodtak abban, hogy folytatják a magas szintű tárgyalásokat, Antony Blinken amerikai külügyminiszter a jövő év elején Kínába utazik.

A New York Times szerint Biden azt mondta a kínai elnöknek, hogy az Egyesült Államok továbbra is erőteljesen versenyezni fog Kínával, de ez a verseny nem fajulhat súlyos konfliktussá. Biden azt mondta, „nem kell új hidegháborút kirobbantani” az Egyesült Államok és Kína között. Hszi egyetértett ezzel, „a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolat nem lehet zéróösszegű játék, ahol te veszítesz, én pedig nyerek, te emelkedsz, én pedig bukom” – érvelt.

Tajvan a vörös vonal

Tajvannal kapcsolatban Biden biztosította Hszit, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott, és nem támogatja a status quo megváltoztatását egyik oldalról sem. Biden nem hiszi, hogy Kína közvetlen kísérletet tenne Tajvan lerohanására.

Hszi azt mondta Bidennek, hogy a tajvani kérdés „az első számú átléphetetlen vörös vonal” a két nagyhatalom kapcsolatában. Azt mondta, ezt a kérdést a kínai népnek kell megoldania, és reméli, hogy az Egyesült Államok eleget tesz kötelezettségvállalásainak. Hszi szerint a tajvani függetlenség éppúgy összeegyeztethetetlen a térség békéjével és stabilitásával, „mint a tűz és a víz”.

A két vezető tárgyalt az emberi jogok kínai helyzetéről is, Biden aggodalmát fejezte ki az ujgurokkal és a tibetiekkel kapcsolatos kínai állami jogtiprás miatt is.

Az USA nem biztos abban, hogy Kína képes ellenőrizni Észak-Koreát

Észak-Koreával kapcsolatban, amely ballisztikus rakétákat tesztel, és újabb nukleáris kísérletre készülhet, Biden azt mondta, nem biztos abban, hogy Kína képes lenne ellenőrizni Phenjant, pedig szerinte Pekingnek kötelessége megpróbálni lebeszélni Észak-Koreát a hasonló katonai kísérletekről.

Biden azonban arról is biztosította Hszit, hogy az Egyesült Államok „megteszi, amit kell”, hogy megvédje magát és szövetségeseit. Egyetértettek abban, hogy ellenzik bármilyen atomfegyver bevetését.

Klímavédelem

Biden beszélt arról is, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának együtt kell működnie a globális kihívások – például az éghajlatváltozás, az egészségbiztonság és az élelmezésbiztonság – kezelésében.

Hszi nem válaszolt külföldieknek

A New York Times megjegyezte azt is, hogy Hszi Csin-ping követte szokásos gyakorlatát, és nem válaszolt a külföldi tudósítók kérdéseire. Ez nem mindig volt így a kínai vezetőkkel, elődei hajlandóak voltak erre. Azonban sok jele van annak, hogy Hszi szakít elődei gyakorlatával, ennek látványos jele volt az is, amikor a pár héttel ezelőtti kínai pártkongresszuson a 79 éves Hu Csin-taót, az előző pártfőtitkárt kivezették a teremből, miközben ő próbált ellenállni ennek.