Két államban dőlhet el a szenátusi többség

Még mindig nincsen meg a hivatalos végeredménye az Egyesült Államok keddi félidős választásának: a képviselőházban a republikánus többség valószínűsíthető, de a demokraták több helyen meglepetést okoztak, így ez a többség nagyon szűk lehet.

A szenátusban még ennyire sem lehet jósolni: az államonként két képviselőből álló, százfős felsőházban az eddigi eredmények alapján 49 mandátumot szereztek a republikánusok, 48-at a demokraták. (Alaszkában sincs még végeredmény, azonban a CNN és más oldalak is úgy számolnak, hogy végül mindenképpen republikánus marad, a kérdés az, hogy Lisa Murkowski eddigi szenátor vagy a Donald Trump volt elnök által támogatott Kelly Tshibaka képviseletében.)

Arizonából és Nevadából még nem érkezett meg a hivatalos eredmény. Ha ezt a két helyet elhozzák a republikánusok, akkor elhódíthatják az eddig demokrata többségű szenátust. Ha viszont mindkettőt a demokraták nyerik, akkor már biztosan megőriznék a szenátus irányítását.

Lehet, hogy a két állam mégsem elég

Előfordulhat azonban, hogy a két állam mégsem hoz végleges eredményt: ha mindkét oldal nyer mandátumot, akkor az állás 50-49 lesz a republikánusok javára, így az utolsó mandátum és a többség sorsa Georgiában dől el, ahol december 6-án tartanak második fordulót, miután egyik jelölt sem szerzett 50 százalékot.

Erre meg is van az esély, jelenleg (a jelenleg magyar idő szerint 10 órát jelent) Arizonában a szavazatok 70 százalékának feldolgozásánál a demokrata Mark Kelly 5 százalékkal vezet, Nevadában 79 százalékos feldolgozottságnál viszont a republikánus Adam Laxalt van előnyben – igaz, ez az előny csak 2,2 százalékos.

Georgiában egyébként demokrata részgyőzelmet hozott a keddi választás. Amennyiben Raphael Warnock megismétli ezt a volt amerikai futballista Herschel Walkerrel szemben (párharcukról itt írtunk részletesebben), akkor 50-50 lesz az állás, ami viszont lényegében demokrata sikert jelent. Ugyanis a felsőház vezetője az Egyesült Államok mindenkori alelnöke – jelen esetben a demokrata Kamala Harris –, akinek tényleges szavazategyenlőség esetén jogában áll eldönteni a szavazás kimenetelét.

Mi tart ilyen sokáig?

Nyilván sok olvasóban felmerülhet, hogyan lehet, hogy 2022-ben, a világ egyik vezető demokratikus országában másfél nappal az urnazárást követően sem tudják megállapítani a végeredményt. A szavazatszámlálás és a szenátusi versengés elhúzódására előre lehetett számítani, a Bloomberg össze is szedte ennek okait:

• Először is rendkívül szoros küzdelemről van szó, melyben ahogy néhány bekezdéssel feljebb írtuk, néhány állam eredménye dönt – ráadásul olyan államokról van szó, ahol szintén nagyon szoros eredményre lehet számítani, azaz az utolsó szavazatok megszámlálásáig nem lehet biztosan győztest hirdetni.
• Azt sem szabad elfelejteni, hogy miközben a nemzetközi sajtó a kongresszusi választásokra koncentrál (esetleg még a széles körű autonómiát élvező tagállamok adminisztrációját vezető kormányzóválasztásra), az amerikaiak egy rakás önkormányzati és igazságszolgáltatási szerv összetételéről döntenek, van olyan tagállam, ahol kedden 50 féle szavazatot kellett megszámolni.
• A szavazatokat ráadásul postán is fel lehet adni, több ilyen küldemény tengeren túlról érkezik – például a több százezer külföldön állomásozó katonától –, ami szintén bonyolítja a számlálási folyamatot.
• Ugyan a gépi számlálás gyors és pontos, igen sokba kerül, ezért a helyi választási szervek nem mindenhol szereznek be eleget belőlük, ezért több szavazókörből a voksokat el kell szállítani a számlálást végző gépekhez – nyilván megerősített biztonsági intézkedések mellett.
• Az Egyesült Államokban a választások lebonyolítására nincs egységes szabályzás, ennek megfelelően tagállamtól tagállamra változik a választási adminisztráció összetétele és működése is. Egyes tagállamokban a választási hatóságok erőforrásai igen vékonykák (miközben a pártok csak politikai hirdetésekre 10 milliárd dollárt költöttek a kampányban).

Persze mindezen tényezők ellenére tényleg joggal lehet kifogásolni a választások lebonyolításának amatőr szintjét, különösen azután, hogy az amerikaihoz nagyon hasonló közjogi rendszerrel, és 156 millió választópolgárral rendelkező Brazíliában az október végén rendezett általános választáson még a fennakadások mellett is néhány óra alatt megvolt a csaknem teljes végeredmény.