Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a parklandi iskolai mészárlás elkövetőjét
2022. november 3. – 10:19
Feltételes szabadlábra helyezés nélküli életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság a 2018-as parklandi iskolai lövöldözés 24 éves elkövetőjét – írja a CNN.
Nikolas Cruz tavaly októberben bűnösnek vallotta magát a 2018. február 14-én elkövetett mészárlásban. 19 éves volt, amikor egy legálisan vásárolt AR-15-össel lövöldözni kezdett a Marjory Stoneman Douglas középiskolában. Négy perc alatt 34 embert lőtt meg, közülük tizennégy diák és három dolgozó halt meg. A támadónak sikerült a diákok között elvegyülve kijutnia az iskolából, a rendőrök az iskolától nagyjából 3,2 km-re fogták el.
Az ügyészek bizonyítékai szerint Cruz előre eltervezte és hidegvérrel hajtotta végre a mészárlást, korábbi tömeges lövöldözéseket nézett át, és többek között azt is kiírta online kommentben, hogy nem fog kegyelmet gyakorolni. A védőügyvédei szerint egy mentális betegségekkel küzdő fiatalról volt szó.
Október közepén az esküdtszék az áldozatok hozzátartozóinak várakozása ellenére nem halálbüntetést, hanem életfogytig tartó börtönbüntetést kért Cruzra. Az Egyesült Államok 11 államban alkalmazzák rendszeresen a halálbüntetést, Florida – ahol Cruz tárgyalása folyt – ezek között van. A halálbüntetés kiszabásához a 12 fős esküdtszék teljes egyetértése kell, Cruz esetében azonban hárman is ellenezték.
Elizabeth Scherer bíró a november 2-i ítélethirdetésen kiszabta a törvény által előírt büntetést, és elrendelte, hogy
a 24 éves Nikolas Cruz mind a 17 gyilkossági vádpontban, amelyekben bűnösnek vallotta magát, életfogytiglani börtönbüntetést kapjon, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
Emellett a 17 gyilkossági kísérletből 14 esetben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki legalább 20 év letöltendő börtönbüntetéssel, a fennmaradó három gyilkossági kísérlet esetében pedig életfogytiglani börtönbüntetést feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
Az ítélethirdetésen valamennyi áldozat családtagjai és a túlélők is részt vettek, akik egyesével fel is szólaltak. Sokan egyenesen a teremben ülő Cruzhoz, vagy a férfi ügyvédjeihez beszéltek. A védők egy idő után kérték a bírót, hogy utasítsa a felszólalókat, hogy ne őket hibáztassák, mert csak a munkájukat végezték, de a bíró nem engedett, sőt, az egyik védőügyvédet ki is küldte a teremből.
Ahhoz, hogy eldöntsék, pontosan milyen büntetés-végrehajtási intézményben töltse le büntetését Cruz, a férfin további fizikai és pszichológiai vizsgálatokat fognak elvégezni. Az, hogy az állam melyik létesítményébe szállítják az elítéltet olyan tényezők is meghatározzák, mint a bűncselekmény súlyossága, a büntetés hossza és az elítélt korábbi büntetett előélete. Mivel Cruz „magas kockázatú” elítélt, valószínűleg olyan börtönbe kerül majd, ahol más, magasan jegyzett vagy „nagyon veszélyes bűnözők” vannak.
A parklandi iskolai lövöldözés után túlélő diákok egy csoportja is felszólalt a szigorúbb fegyvertartási törvényekért, másfél hónappal a támadás után pedig közel 800 ezer ember vett részt 2018-ban egy tüntetésen Washingtonban.
A fegyvertartás szigorításáért küzdőknek azóta csak részeredményeket sikerült elérniük. Joe Biden amerikai elnök június végén írta alá azt a törvényt, amely a megelőzési programokra és áldozatsegítésre 13 milliárd dollárt irányoz elő, és vizsgálatnak veti alá a fegyvervásárlást tervezők előéletét, hogy kiszűrhessék közülük azokat, akik veszélyesek a társadalomra. Azt is lehetővé teszi, hogy az egyes államok hatóságai indokolt esetben elkobozzák a már eladott fegyvereket, és nagyobb ellenőrzést igyekszik biztosítani az illegális fegyverkereskedelem ellen.