Életfogytiglant kértek az esküdtek a parklandi iskolai mészárlás elkövetőjére, aki elkerülte a halálbüntetést

Életfogytiglant kért az esküdtszék a tizenhét halálos áldozattal járó, parklandi iskolai lövöldözés 24 éves elkövetőjére, aki így elkerülte a halálbüntetést, írja a BBC.

Az áldozatok családtagjait láthatóan felzaklatta az esküdtek döntése, amit egy sajtótájékoztatón is bíráltak. Mind Florida republikánus kormányzója, Ron DeSantis, mind a novemberi választáson demokrata kihívója, Charlie Crist úgy vélte, hogy a támadónak halálbüntetést kellett volna kapnia.

Nikolas Cruz tavaly októberben bűnösnek vallotta magát a 2018. február 14-én elkövetett mészárlásban. 19 éves volt, amikor egy legálisan vásárolt AR-15-össel lövöldözni kezdett a Marjory Stoneman Douglas középiskolában. Négy perc alatt 34 embert lőtt meg, közülük tizennégy diák és három dolgozó halt meg. A támadónak sikerült a diákok között elvegyülve kijutnia az iskolából, a rendőrök nagyjából 3,2 km-re fogták el.

Az ügyészek bemutattak bizonyítékokat, hogy Cruz előre eltervezte és hidegvérrel hajtotta végre a mészárlást, korábbi tömeges lövöldözéseket nézett át, és többek között azt is kiírta online kommentben, hogy nem fog kegyelmet gyakorolni. A célja az volt, hogy legkevesebb húsz emberrel végezzen. A védőügyvédei szerint egy mentális betegségekkel küzdő fiatalról volt szó.

Floridában bevett gyakorlat a kivégzés

Az Egyesült Államok 27 államában hivatalosan sem létezik halálbüntetés, további 9 államban nem alkalmazzák, tízben pedig nem hajtottak végre egyet sem az utóbbi tíz évben. 11 államban jelenleg is alkalmazzák, Florida ezek között van. Sőt, Az elmúlt tíz évben itt hajtották végre a második legtöbb kivégzést 28-at. Az élen messze Texas áll, 99 kivégzéssel.

Ennek alapján az áldozatok családtagjai számára még váratlanabb volt, hogy a gyilkos elkerülte a halálbüntetést.

Ehhez a 12 fős esküdtszék teljes egyetértése kell. Ezúttal azonban a halálbüntetés kiszabását hárman is ellenezték. Az is kiderült, hogy az öt nőből és hét férfiből álló testületből egy nő, és két férfi utasította el a halálbüntetést. Ez egyébként a 24 éves gyilkos esetében tényleges életfogytiglant jelent.

Az egyik esküdt szerint mentális betegségben szenvedett a férfi, és szerinte nem eléggé vette figyelembe a védelem, hogy az anyja dohányzott és alkoholista életet élt a terhesség alatt is, ami fejlődési zavarhoz vezetett.

„De élni fog. És szerelmes leveleket is kaphat…Elvesztettem a hitemet az igazságszolgáltatásban” – idézte a BBC az egyik vallomást tévő tanárt, akinek két diákja is meghalt a mészárlásban.

Csak egy kicsit lett nehezebb fegyvert venni

A parklandi iskolai lövöldözés után túlélő diákok egy csoportja is felszólalt a szigorúbb fegyvertartási törvényekért, másfél hónappal a támadás után pedig közel 800 ezer ember vett részt 2018-ban egy tüntetésen Washingtonban.

A fegyvertartás szigorításáért küzdőknek azóta csak részeredményeket sikerült elérniük. Joe Biden amerikai elnök június végén írta alá azt a törvényt, amely a megelőzési programokra és áldozatsegítésre 13 milliárd dollárt irányoz elő, és vizsgálatnak veti alá a fegyvervásárlást tervezők előéletét, hogy kiszűrhessék közülük azokat, akik veszélyesek a társadalomra.

Azt is lehetővé teszi, hogy az egyes államok hatóságai indokolt esetben elkobozzák a már eladott fegyvereket, és nagyobb ellenőrzést igyekszik biztosítani az illegális fegyverkereskedelem ellen.