Magyarország orosz befolyásoltságáról vitázott az Európai Parlament
2022. október 29. – 12:56
Valószínűleg tovább erősítette az Európai Parlament kétségeit Magyarországgal kapcsolatban az a vita, amit az EP Külügyi Bizottsága tartott október 27-én. A téma az orosz befolyás volt Magyarországgal és Spanyolországgal kapcsolatban: a spanyoloknál éppen a katalán függetlenség ügyét kihasználva szivárog be dezinformáció, itthon pedig sokszor az állami vagy kormányközeli média engedi be a narratívákat. Azért ez a két ország került a középpontba, mert az Európai Bizottság szerint itt terjednek a legkönnyebben az orosz álhírek, és itt érhető tetten a legintenzívebben az orosz befolyásolás.
Magyarországgal kapcsolatban Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szólalt meg, aki azt mondta, hogy az ország több szálon is függőségi viszonyban áll az oroszokkal. Az energiaszektor például a gázellátáson keresztül áll szoros kapcsolatban az országgal, annak ellenére, hogy nem kapjuk olcsóbban az oroszoktól a földgázt, mint ha máshonnan szereznénk be. Ezenkívül aggályos az is, hogy Paks II. még mindig orosz pénzből valósul meg, mindezt úgy, hogy más országok már az orosz–ukrán háború kitörése után megszakították hasonló projektjeiket az oroszokkal.
A háború miatt az EU tagállamainak túlnyomó többsége sorra utasítja ki a diplomatákat, a magyarországi orosz követségen dolgozók száma mégis az elmúlt évben nőtt. 46 fő helyett már 56-an dolgoznak itt, ami európai viszonylatban nagynak számít, Varsóban például 13 főből áll a szervezet. Hasonló probléma merül fal a Putyin-közeli Nemzetközi Beruházási Bank esetében is.
Krekó felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz titkosszolgálat éveken keresztül hozzáfért a külügy belsős levelezéséhez, ennek pedig nem lett semmiféle következménye. A helyzeten az sem segít, hogy Magyarországon a média nagyjából 75 százaléka kormányközeli, ami a politikai elit oroszpártiságával kombinálva jelentősen hozzájárul az álhírek és Kreml-közeli narratívák terjedéséhez.
Ez csak néhány tényező abban a folyamatban, ami a magyar közvéleményt is egyre inkább oroszpártivá teszi, mondja Krekó. A Kantar nemzetközi kutatócég egy korábbi felmérése szerint a magyar internetfelhasználók csaknem fele (46 %) mérsékelten, további egyharmada (31%) viszont erősen oroszpártinak tekinthető. Az eredmények azt mutatják, hogy lényegében nincsen olyan állítás, amellyel egyértelműen egyetértenének, vagy amelyet elutasítanának a magyar megkérdezettek. „Ez jól jelzi azt a küzdelmet, amely a nyilvánosságban uralkodó narratíváért zajlik, és azt is, hogy ennek eredményeként milyen mértékben vált polarizálttá a magyar társadalom” – írják a kutatás részletezésében.
