Lebénult a hazai mézpiac, termelők az ukrán importot is okolják érte

Az idei rendkívüli aszály a méztermelők egy részénél is éreztette hatását, de akinek jó méztermelése lett, az is azt tapasztalja, hogy beállt a piac, nagyon nehéz értékesíteni nagybani piacokon a mézet.

Az aszály elsősorban a Dunától keletre fekvő területeket érintette, a szokásos mézmennyiségnek nagyjából csak a felét tudták előállítani a méhészek. Haász Ferenc, a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület alapító elnöke azt mondta az MTI-nek, hogy a napraforgó szinte semmi mézet nem adott, ahogy olajretekből és hársból is kevés lett az aszály miatt. Utóbbiak miatt a vegyes mézről is lemondhattak. Haász azt mondta, csak az tudott nagyobb mennyiségű mézet pergetni, aki utaztatta a méhcsaládokat.

Az Agrárszektornak több méhész is nyilatkozott. A többségük néhány fajtát kivéve jó méztermésről és kiváló minőségről számolt be, de egyöntetű volt a vélemény, hogy nem tudják eladni a mézet. A felsőörsi Illés András azt mondta, hogy az évnek ezen a szakában általában a felvásárlók szokták keresni a méhészeket, idén azonban ez megfordult, és már a méhészek hívogatják a felvásárlókat. Akinek nincsenek tartalékai, az kénytelen az aktuális nyomott áron eladni a termését. Illés 20-30 százalékos visszaesést tapasztalt a tavalyi felvásárlási árakhoz képest, miközben az előállítási költségek emelkedtek.

Illés szerint nemcsak Magyarország van ebben a helyzetben, hiába lett jó az uniós méztermés, a felvásárlóknak nem kell a jó minőségű méz. Illés úgy véli, ennek az lehet az oka, hogy nagy mennyiségű hamisított méz jelenhetett meg valahol, ami lenyomta a felvásárlási árakat.

A KSH adatai szerint valóban van visszaesés a felvásárlási árakban, míg áprilisban és májusban kétezer forint körül volt a kilós ár, augusztusban már csak 1300, ami nagyjából megegyezik a tavalyi év hasonló időszakával, de akkor még közel sem volt ekkora infláció.

Haász azt mondta, hogy hat hete nem vásárolják fel a mézet a nagybani piacon. Szerinte ez részben azért történik, mert Ukrajnából vámmentesen, nagy mennyiségben érkezett méz, ami letörte a felvásárlási árakat. A másik ok, hogy a felvásárlók is óvatosabbak, félnek, hogy luxuscikké válik a méz.

Ukrajna eddig is a legnagyobb mézexportőr volt, 2021-ben az Európai Unióba érkező méz 31 százalékát adta, összesen 53 800 tonnát szállított. Ezzel a korábban piacvezető Kínát is leelőzte. Ukrajna az Európai Unióval kötött megállapodás alapján szállíthat vámmentesen bizonyos mennyiségű mézet az unióba, és az olcsón előállított termékek egyre nagyobb mennyiségben érkeztek ezen felül is Magyarországra is. Az ukránok néhány év alatt pumpálták fel magukat óriási exportőrré, és szereztek jelentős piacokat Európán kívül is.

A hazai méhészek viszont nincsenek teljes bizalommal az ukrán méz iránt, mert azt sejtik, hogy a hirtelen hatalmasra duzzadt mézmennyiség egy részét az ukránok kínai termékekből fedezik. A kínai mézzel pedig az a baj, hogy nem lehet tudni pontosan, hogy miből is áll, hiszen az ottani szabályozás szerint az előállítók elvehetnek az eredetének meghatározására alkalmas alkotóelemeket a mézből.

Haász azt mondta, hogy a közeledő karácsonyi időszak lendítheti fel némileg a háztáji piacot, de ez is csak a forgalom 25 százalékát teszi ki. Kivárni sem mindenkinek éri meg, mert a hosszan eltárolt hordós méz bekristályosodik, és újra folyóssá tenni már nagyon költséges lehet a növekvő gázár miatt.