Ott leszünk Európában, nemcsak a szemetünk, hanem mi is

2022. június 29. – 15:57

frissítve

Ott leszünk Európában, nemcsak a szemetünk, hanem mi is
Ukrajnában, Kárpátalján, a Tisza mentén, a legtöbb helyen nem megoldott a szemétszállítás, ezért a lakosok vagy elégetik, vagy beledobálják a szemetet a Tiszába – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Nincs egyértelmű információ arról, hány darab hulladéklerakó van Kárpátalján, nagy részük illegális, 413 településből közel 200-ban nem jár a kukásautó – ezt mondta Hankó Gergely, a Tiszai PET Kupa projektvezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója azon a sajtóeseményen, amin a PET Kupa és a Diageo közös projektjét, a CALL-Action nemzetközi hulladékprevenciós programot mutatták be.

Az idén indult, két évig tartó projekt célja, hogy hulladékgazdálkodási és folyótisztítási akciókat csináljanak Kárpátalján, aminek köszönhetően a Tisza vizébe kevesebb szemét kerülne. Azokat a helyi vállalkozókat, önkénteseket, civileket támogatják, akik már eddig is sokat tettek a folyó szennyezésének megakadályozásáért. Ez azért fontos, mert jelenleg sem rendszerszinten, sem egyéni szinten nincsen megfelelően kezelve a hulladék feldolgozása Kárpátalján, így rengeteg szemét kerül a Tiszába. Emiatt Kárpátaljáról Magyarországra is sok hulladék jön át a folyóval. A probléma súlyosságáról, a megoldás nehézségeiről a Telexen megjelent egy dokumentumfilm, amit itt tud megtekinteni.

Eddig nem mozdult meg az ország

A CALL-Action projektben most egymásra talált a szakértelem az évek óta önkéntesen segítő PET Kupa közreműködésével és a szükséges pénzügyi segítség a világ egyik vezető alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalatával, a Diageóval.

A projektben együttműködik velük a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is, aminek szakaszmérnöke, Molnár Gábor azt mondta a szerdai sajtóeseményen: nem gondolta korábban, hogy valakit érdekel a palack a Tiszán.

„Fejben megvolt már tíz évvel ezelőtt, hogy mit kellene csinálni, csak nem mozdult meg az ország érte”.

A cikk elején idézett Hankó Gergely is már évekkel ezelőtt komolyan foglalkozott a problémával. 2018-ban, egy kijevi hulladékgazdálkodási expón egyedüliként állt fel és beszélt arról, hogy évente mennyire sok hulladék szennyezi a Tiszát. Neki az egyik álma valósult meg ezzel a projekttel, mert végre a hulladékfeldolgozáshoz eszközöket és infrastruktúrát tudnak biztosítani a helyieknek.

A háború még jobban megnehezítette a helyi hulladékgyűjtést

A magyar segítők mellett a projekt gyakorlati megvalósulásában részt vevő ukránok közül ketten is elmesélték a történetüket. Az utóbbi két év a koronavírussal és az orosz–ukrán háborúval a hulladékgazdálkodásnak sem kedvez.

„Mivel Kárpátaljára több mint 500 ezer menekült érkezett, nőtt a hulladék mennyisége, ezt nagyon érezzük”

– mondta Viktor Bucsinszkij, aki Beregszászról küldött videóüzenetet.

Ők szelektálva gyűjtik a lakosság hulladékát, mert Kárpátalján a szemét összegyűjtése is probléma, ezért is dobják azt sokan a Tiszába. Ő azt mondta: a háború miatt csökkent a helyi férfi lakosság, ezért a szemétért el kell menniük a lakókhoz, mert a nők nehezebben tudják elvinni hozzájuk, ez is megnehezíti a munkájukat. Neki a projekt kezdetével egy targoncagépet vásároltak, így már nem kézzel kell pakolniuk az összegyűjtött szemetet. A videóüzenete végén mosolyogva hozzátette:

„Ott leszünk Európában, nem csak a szemetünk, hanem mi is”.

Ruslan Shvarts Ungvárról érkezett Budapestre, ő is megerősítette, hogy a háború miatt sok férfi külföldön van, ezért alig talál munkaerőt, most mindössze négyen dolgoznak a vállalkozásában. Ő azt mondta:

„Remélem, a magyar barátaink már csak vendégségbe fognak jönni hozzánk a jövőben, nem akciózni.”

Egy Telexen megjelent nagyképes cikkben még többet olvashat a Magyarországra érkező, Kárpátaljáról induló tiszai hulladék útjáról.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!