Tényleges életfogytiglanra ítélték Salah Abdeslamot, a 2015-ös párizsi terrortámadás életben maradt elkövetőjét

2022. június 29. – 21:17

frissítve

Tényleges életfogytiglanra ítélték Salah Abdeslamot, a 2015-ös párizsi terrortámadás életben maradt elkövetőjét
Jobb oldalt Salah Abdeslam, mellette két másik vádlott per 2022. június 10-i napjáról készült bírósági rajzon – Fotó: Benoit Peyrucq / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Salah Abdeslamot, a 2015-ös párizsi terrortámadás elkövetőinek egyetlen életben maradt tagját. Ez a lehető legsúlyosabb büntetés a francia büntetőjogban, 1994-es bevezetése óta eddig csak négy alkalommal alkalmazták a bíróságok. A 32 éves Abdeslam pere több mint kilenc hónapig tartott, egy öttagú különleges esküdtszék mondta ki bűnösségét gyilkosság és terrorizmus vádjában, írja a Guardian.

Kiemelt biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a per 2021. szeptember 8-án Párizsban, a különleges esküdtszéken. A történelmi igazságügyi palotában korábban csaknem két évig tartott az 550 férőhelyes fő tárgyalóterem kialakítása. A pernek több mint 2500 felperese volt, túlélők, az áldozatok hozzátartozói, szemtanúk, akiket 330 ügyvéd képviselt, a vádirat pedig egymillió oldalból állt.

A pernek további 19 vádlottja volt, egy kivételével (a terroristák hamis papírjainak beszerzésében közvetítő Farid Kharkhach) valamennyiüket terrorizmusért ítélték el. Életfogytiglani szabadságvesztést kapott Mohamed Abrini, Abdeslam gyerekkori barátja, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba. A perben bevallotta, hogy ő is merénylő lett volna, de az utolsó pillanatban meggondolta magát és visszautazott Brüsszelbe. Ő 22 év múlva kérheti ügye felülvizsgálatát.

A svéd állampolgárságú Osama Krayemet és a tunéziai Sofien Ayarit, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult, harminc-harminc év börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan a belga állampolgárságú Mohamed Bakkalihez, aki a logisztikai szervezők bizalmi embere volt, lakásokat és gépkocsikat bérelt a dzsihadistáknak.

Hat vádlottat távollétükben ítélt el az esküdtszék. Ők az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, és a feltételezések szerint öten meghaltak Szíriában vagy Irakban, egyikük pedig egy törökországi börtönben ül, írja az AP. Két évtől életfogytiglanig terjedő szabadságvesztést kaptak.

Ez utóbbi büntetésre ítélte az esküdtszék a belga Oussama Atart, a terrortámadás kitervelőjét, aki Szíriából közvetlenül irányította a merényletsorozatot. A támadást követően Abdeslam menekülésében segédkező belga állampolgárságú vádlottak szabadlábon védekezhettek, ahogy Abrini sofőrje. Ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A vádlottaknak tíz nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez.

Három helyszínen hajtották végre a terrortámadásokat

2015. november 13-án 132 ember meghalt, sok százan pedig megsebesültek minden idők legvéresebb franciaországi terrortámadásában, aminek elkövetését az Iszlám Állam vállalta magára. A Stade de France stadionnál három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, miután nem tudtak bejutni az épületbe. Közben Párizs belvárosában három másik terrorista tüzet nyitott éttermek és bárok teraszain az emberekre, ennek a támadássorozatnak 39 halálos áldozata volt. Három további iszlamista támadó pedig bejutott a Bataclan koncertterembe, ahol 90 embert megölt és több mint 350-et megsebesített.

A húsz vádlott közül csak Salah Abdeslam volt a merényleteket végrehajtó terrorkommandók egyetlen életben maradt tagja, őt négy hónap bujkálás után fogták el 2016-ban Brüsszel Molenbeek negyedében. Letartóztatása után azonban egészen a perig nem tett vallomást, noha többször is megpróbálták kihallgatni. Rajta kívül további 13-an voltak jelen a tárgyaláson, köztük a feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállító emberek és közvetítők.

A párizsi terrorelhárítási ügyészség pedig a támadásokat elkövető francia–belga terrorsejt több olyan feltételezett tagját is megvádolta, akiket a 2016. március 22-i brüsszeli merényletsorozat végrehajtásával is vádoltak, írja az MTI.

Több mint négyszázan tanúskodtak

A tárgyalóteremben nem lehetett kép- és hangfelvételt sem készíteni, és ugyan az egész pert rögzítették az utókor számára, de ezeket a felvételeket ötven évre titkosították.

Megemlékezés a terrortámadások áldozataira 2015. november 18-án Párizsban – Fotó: J-f Rollinger / Only France / Only France via AFP
Megemlékezés a terrortámadások áldozataira 2015. november 18-án Párizsban – Fotó: J-f Rollinger / Only France / Only France via AFP

Több mint négyszázan tettek tanúvallomást, François Hollande volt francia elnök a vallomásában fanatizmusnak és barbárságnak nevezte a támadást. A tanúk között volt a Le Monde napilap korábbi újságírója is, aki a Telexre írt cikket a terrortámadások hatodik évfordulóján.

Azt írta, hogy a naponta zajló meghallgatások alatt dermesztő leírások visszhangoztak a tárgyalóteremben, „a nézőtéren tornyosuló halottakról”, „összeroncsolódott arcokról”, „letarolt búzamezőként elterülő holttestekről”, amik így is csak nehezen adták vissza az akkor érzett félelmet, káoszt, rémületet, gyötrelmet és halált. Szerinte az emlékezetbe vésődnek azoknak a rendőröknek a beszámolói is, akik elsőként léptek be a Bataclanba. Bővebben itt>>>

A fővádlottat szembesítették állításai ellentmondásaival

Abdeslam a tárgyalás elején arról beszélt, hogy „feladta a munkáját, hogy az Iszlám Állam katonája legyen”. Az utolsó meghallgatásának végén azonban bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól és a túlélőktől. Azt állította, hogy megváltoztatta, ahogy a tanúvallomásokban „annyi szenvedésről” hallott. Hétfőn azt mondta, hogy elkövetett hibákat, de nem gyilkos.

Az ügyészek a per során azonban folyamatosan szembesítették a vallomásai ellentmondásaival, a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, és felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta az autót. Abdeslam azt állította a tárgyaláson, hogy egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert meg akarta kímélni az ott lévők életét.

A Bataclan kávéző és színház 2021. november 11-én – Fotó: Thomas Samson / AFP
A Bataclan kávéző és színház 2021. november 11-én – Fotó: Thomas Samson / AFP

Áprilisban azt is mondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a támadóknak.

Ezzel szemben első megszólalásában az Iszlám Állam katonájának mondta magát, és a megtalált robbanóövéről – amellyel a nyomozók szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát – is megállapította egy szakértői vélemény, hogy az nem működött, az ügyészek szerint valójában ezért maradt életben. Egy később megtalált levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

A fővádlott nem tudta megnevezni a bárt, amely elvileg a célpontja volt, és az nem is szerepelt a terrorcsoport egyik számítógépében megtalált merénylettervben, írja az MTI. Az ügyészek nem hitték el a vádlottnak, hogy neki egyedül kellett volna merényletet végrehajtania egy kávéházban, miközben a terrorcsoport – Abdeslammal ellentétben Szíriában kiképzett – dzsihadistái hármas csoportokban hajtották végre a támadássorozatot.

A túlélők is nagyon várták a per végét

A túlélőket tömörítő Life for Paris csoport vezetője, Arthur Denouveaux azt mondta az AFP-nek, hogy őt nem önmagában az ítélet mozgatta annyira, hanem hogy kimondhassák, hogy a per mögöttük van, „az igazságszolgáltatás elvégezte a dolgát, továbbléphetünk.” A csoport azt is bejelentette az ítélethirdetés előtt, hogy 2025. november 13-án, tíz évvel a terrortámadások után szűnik majd meg.

Sokan úgy vélték, hogy a nyomozás és a bírósági tárgyalás jelentette hosszú folyamaton keresztül lezárulhat egy fontos időszak az áldozatok számára. A túlélők vallomásai „kulcsfontosságúak a saját gyógyulásuk és az országé szempontjából is” – vélte Dominique Kielemoes, akinek a fia az egyik kávézóban halt meg.

A Deutsche Welle 2021 végén videót is készített a Bataclan elleni támadás egyik túlélőjével, akivel visszatértek a helyszínre, és arról kérdezték, hogyan dolgozta fel az őt ért traumát:

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.