Egy rozsdás tengeri platform, millió hordó olaj és egy polgárháború: korunk legnagyobb olajkatasztrófája fenyeget

2022. június 21. – 21:32

frissítve

Egy rozsdás tengeri platform, millió hordó olaj és egy
polgárháború: korunk legnagyobb olajkatasztrófája fenyeget
Műholdkép az FSO Safer olajszállító tartályhajóról 2020. július 19-én – Fotó: Maxar Technologies / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A Vörös-tenger korallzátonyai és mangrove mocsarai között évek óta vesztegel egy úszó olajtároló-finomító több mint 180 millió liternyi kőolajjal a tartályaiban. A hajó a jemeni polgárháború túszává vált, állapotával senki nem törődik, a fedélközben keletkezett gázok robbanással, a hajótest rozsdásodása olajszivárgással fenyeget. Az FSO Safer egy időzített ökológiai bomba, melynek felrobbanása minden idők egyik legsúlyosabb olajszennyezésével fenyeget.

Jemen 2014 óta tartó, pusztító szaúdi intervencióval súlyosbított polgárháborúja a világ legnehezebben kibogozható válsággócává formálta át a válságoktól korábban sem éppen mentes országot. Az ország három részre szakadt, a harcokban 150 ezer ember vesztette életét, egyes városai évek óta blokád alatt vannak, infrastruktúrája a hidaktól az élelmiszerraktárakig romokban hever, az egészségügyi intézmények fele használhatatlanná vált. A háborús pusztításnak és a természeti csapásoknak – például az özönvízszerű esőzésekkel megszakított tikkasztó aszályoknak vagy a sáskajárásoknak – köszönhetően az ország folyamatosan humanitárius válságban tengődik.

Több mint hétmillió ember nem jut elegendő élelmiszerhez, az élelmiszer-segélyszállítmányokat elosztó szervezeteknek már nemcsak elosztási, hanem beszerzési nehézségekkel is szembe kell nézniük az orosz–ukrán háború miatt, hiszen az élelmiszer-ellátását eleve 95 százalékban importból fedező Jemenbe a gabona 35-40 százaléka Ukrajnából és Oroszországból érkezik. Ha érkezik. A legyengült, orvosi ellátáshoz csak hézagosan jutó lakosságot járványok tizedelik, a 2010-es évek második felében dúló kolerához 2020-ban csatlakozott a koronavírus is.

Ennyi szörnyűség ellenére a jemeni polgárháború mindig is megmaradt regionális konfliktusnak, nem rengette sem a hatalmi viszonyokat, és a nemzetközi közvéleményben is csak afféle szörnyű egzotikumként csapódott le – részben annak köszönhetően, hogy Líbiával vagy Szíriával ellentétben Jemenből nem indult útnak milliónyi migráns Európa felé. Most viszont globális ökológiai katasztrófa is fenyeget a polgárháború árnyékában.

Több mint egymillió hordó olajat ejtettek túszul

Május 10-én Hollandiában egy nemzetközi donorkonferenciát tartottak egy ökológiai katasztrófa megelőzésére, de a kért 80 millió dollárnak (egy korszerű, de még csak nem is ötödik generációs vadászgép árának) csak a felét sikerült összegyűjteni. (Ez aligha meglepő, az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek által jemeni humanitárius ügyekre kért összegeket szinte soha nem sikerült összekalapozni.)

Pedig az ökológiai katasztrófa fenyegetése nagyon is valós.

2015 óta rozsdásodik ugyanis néhány kilométerre a jemeni partoktól egy átalakított tankhajó, bendőjében 1 millió 140 ezer hordónyi, azaz 181 millió liter olajjal. Szakértők szerint az FSO Safer bármikor léket kaphat, rosszabb esetben a fedélközbe szorult gázok levegőbe repíthetik az egész hajót, korunk legnagyobb ökológiai katasztrófáját idézve elő.

Az FSO Safert 1976-ban eredetileg Esso Japan néven bocsátották vízre még tartályhajóként, a 362 méter hosszú, csaknem 200 ezer tonnás vízkiszorítású tankert 1987-ben építették át úszó olajfinomító és áttöltőállomássá. Az olajipari zsargonban FSO-nak (Floating storage and offloading) nevezett létesítmények valójában nem úsznak, hanem a part közelében horgonyon állnak, és a kontinentális talapzatból fúrótornyok vagy saját maguk által kitermelt kőolajat tárolják egészen addig, amíg azt át nem szivattyúzzák tankerekre.

Az Esso Japant 1988-ban a jemeni állami olajvállalat vásárolta meg, és FSO Safer néven az országot nyugatról határoló Vörös-tengerre állította, alig 7 kilométerre a parttól. A létesítmény feladata volt, hogy Márib városa környékén található mezőkről egy 438 kilométeres vezetéken érkező olajat feldolgozza, majd átszivattyúzza a nemzetközi piacokra tartó tankerekbe.

Az FSO Safer karrierje több mint 15 év szolgálat után hirtelen szakadt félbe. A nemzetközi segélyekkel kitömött, azonban teljesen impotens kormányzat ugyanis 2011 után képtelen volt felvenni a harcot az energikus, elszánt – és nem mellesleg Irán által alaposan felfegyverzett – észak-jemeni húszi gerillákkal, akik elfoglalták a platform partvidékét. Az FSO Safer legénysége az olajtermelés leállása és a környéken dúló harcok hatására elhagyta a platformot, mely az ENSZ jemeni humanitárius koordinátora szerint „az elmúlt több mint hét év alatt fokozatosan kezdett szétesni, biztonsági rendszerei már rég leálltak”.

A Hodejda kikötője körüli partszakaszt ellenőrző húszik nem törődtek a karbantartással – egyes értelmezések szerint a platformot tudatosan hagyták lerobbanni, hogy így tartsák sakkban ellenséges szomszédaikat –, a több tízmillió dollárt érő rakományt pedig a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek által fenntartott blokád és a gerillák elleni szankciók miatt nem lehetett értékesíteni. A húszik nemzetközi szervezetekkel sem voltak hajlandók együttműködni, márpedig biztonsági garanciáik nélkül a hajó állapotát felmérő brigádok sem mertek kihajózni az FSO Saferhez.

Az olaj megfojtja a tengert

Az FSO Safer állapota 2019-től kezdve egyre jobban aggasztotta a régiós – és sokkal kisebb mértékben a globális – közvéleményt. Miután 2020-ban a platformra befutó olajvezeték levált a tengerfenékbe fúrt tartóoszlopairól, magán a platformon pedig a meghibásodott hűtőrendszer miatt tengervíz árasztotta el a gépházat, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is összeült, hogy megelőzze a fenyegető ökológiai válságot.

A mozgolódást elősegítette, hogy az ENSZ, a Greenpeace, illetve helyi környezetvédők jelentései alapján ekkorra már számszerűsíteni is lehetett, nagyjából mekkora károkkal fenyeget az FSO Saferen tárolt olaj elszivárgása vagy felrobbanása – ja igen, mert a fedélközben az évek alatt felhalmozódott gázok robbanással is fenyegetnek, ami a kiadós szennyezést előtt még egy mérgező koromfelhőbe is borítaná a térséget.

A Nature folyóiratban megjelent ábra szimuláció szemlélteti, hogy hogyan alakul 1000 kiömlés átlagos felszíni olajkoncentrációja télen (a,b,c) és nyáron (d,e,f). Az oszlopok az olaj kiömlésének előrehaladását jelzik egy hét (a,d), két hét (b,e) és három hét (c,f) után. Az árnyékolt terület a várható kiömlési pályát jelöli, a kék pontok, a sótalanító üzemeket – Forrás: Huynh, B.Q., Kwong, L.H., Kiang, M.V. et al. Public health impacts of an imminent Red Sea oil spill. Nat Sustain 4, 1084–1091 (2021).
A Nature folyóiratban megjelent ábra szimuláció szemlélteti, hogy hogyan alakul 1000 kiömlés átlagos felszíni olajkoncentrációja télen (a,b,c) és nyáron (d,e,f). Az oszlopok az olaj kiömlésének előrehaladását jelzik egy hét (a,d), két hét (b,e) és három hét (c,f) után. Az árnyékolt terület a várható kiömlési pályát jelöli, a kék pontok, a sótalanító üzemeket – Forrás: Huynh, B.Q., Kwong, L.H., Kiang, M.V. et al. Public health impacts of an imminent Red Sea oil spill. Nat Sustain 4, 1084–1091 (2021).

De vissza a számokhoz: az ENSZ szerint az FSO Safer olajának tengerbe kerülése négyszeresen haladná meg az Alaszka partjainál 1989-ben zátonyra futott Exxon Valdez által okozott szennyezést. Az aktuális évszaktól függően az olajfolt északabbra sodródhatna, végig a szaúdi partok mentén, és simán átterjedhetne a Bab el-Mandeb szoros túloldalán található Szomália, Eritrea és Dzsibuti felé.

A szennyezés által okozott kár, illetve a takarítás elérheti a 20 milliárd dollárt is. Holm Akhdar (Zöld Álom) jemeni környezetvédő csoport jelentése szerint egy esetleges olajömlés olyan réteget vonna a tenger felszínére, ami megakadályozná a vízben zajló fotoszintézist, megfosztaná a fénytől és az oxigéntől a teljes élővilágot. Ezzel

  • mintegy 600–1000 kilométeres – korábbi olajömlések miatt már eddig is sokat szenvedett – partszakaszon tenné tönkre az élővilágot, korallzátonyokat és mangrove mocsarakat pusztítana el;
  • egyik napról a másikra mintegy 200 ezer halászt fosztana meg munkájától;
  • veszélyeztetné a segélyszállítmányok partra juttatásában kulcsfontosságú Hodejda kikötőjének működését;
  • a jemeni szárazföldön mintegy 8000 kutat mérgezne meg;
  • és újabb lendületet adna a Jement sújtó brutális éhínségnek és járványoknak.

A fegyverszünet jelentheti a reményt

Az FSO Safer romlását megalapozó változó intenzitású hadiállapotot azonban idén áprilisban végre felváltotta a szaúdi emigrációban tengődő jemeni kormány és a húszi vezetés közti fegyverszünet, melyet – a korábbi próbálkozások ismeretében csodák csodájára – nagyjából sikerült is betartani, ráadásul júniusban a felek újabb két hónappal meg is hosszabbították.

Az ENSZ a fegyverszünetet kihasználva igyekszik gyorsan orvosolni Jemen legsürgetőbb problémáit: újraindultak a szaúdi blokád miatt akadozó élelmiszer-szállítmányok, újraindult a frakciók által megszállt területek közti közlekedés és a nemzetközi repülőgép-forgalom. És bár, ahogy írtuk, a május 10-i hollandiai donorkonferencia eredménytelen volt, a nemzetközi médiából úgy tűnik, hogy a nemzetközi szereplők és szervezetek valóban sürgetőnek ítélik a kérdést, és szívósan kampányolnak a kezdeményezés mellett, az ENSZ közösségi finanszírozásból pótolná ki az eddig összegyűjtött összeget.

A ketyegő ökológiai bomba hatástalanítása végett először is át kell szivattyúzni – több helyen a fedélzetbe fúrt lyukakon keresztül – a platformon tárolt olajat egy tankerbe, hogy azután onnan visszaszivattyúzzák egy új platformba (ugye az olaj a jemeni kormányzat tulajdona, szóval nem lehet csak úgy elszállítani). Ennek felállítása az ENSZ szakértői szerint 18 hónapig is eltarthat – már ha addig kitart az iszonyú sérülékenynek tűnő jemeni fegyverszünet.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom