A brit kormány bemutatta, hogyan hagyná el a brexitmegállapodás egyes részeit

2022. június 13. – 19:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Hivatalosan is bemutatta a terveket a brit kormány arra, hogyan módosítanák a 2020-as, az EU-ból kilépést jelentő brexit megállapodásának egyik fő elemét. Az EU – ahogy már korábban, a brit tervek első, előzetes ismertetésekor is jelezte – aggódik az észak-írországi protokoll egyoldalú módosítása miatt.

Az észak-írországi protokoll ügye jelenleg a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között. De mi is ez a protokoll?

A brexitmegállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Mit változtatnának?

A londoni külügyminisztérium által ismertetett 20 oldalas tervezet szerint a protokoll négy fő területen teremtett problémát Észak-Írországban: munkaigényes vámeljárásokat tett kötelezővé, szabályozási rendszere rugalmatlan, adópolitikai és költségvetési ellentmondásokat tartalmaz, és Észak-Írország demokratikus kormányzását is nehezíti.

Liz Truss külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy a kormány elsődlegesen azt szeretné, ha megszűnne a „felesleges” papírmunka az áruk ellenőrzése során, és hogy az észak-írországi vállalkozások ugyanazokat az adókedvezményeket kapják majd, mint az Egyesült Királyság más részein tevékenykedők, egyben bizonyos árucikkek könnyebben jussanak be Nagy-Britanniából Észak-Írországba. A törvényjavaslat azt is biztosítani fogja, hogy a kereskedelmi vitákat „független választottbíróság” és nem az Európai Bíróság oldja meg, írja a BBC.

A brit kormány szerint mindez fennakadásokat okozott Észak-Írország kereskedelmében, sőt, a kereskedelmi forgalmat részben máshová terelte át, emellett jelentős költségeket és bürokratikus terheket ró az üzleti vállalkozásokra.

Liz Truss külügyminiszter szerint ez „észszerű, gyakorlatias megoldás az Észak-Írország előtt álló problémákra”, és az Egyesült Királyság csak akkor tud előrelépni a tárgyalásokon, ha az EU hajlandó megváltoztatni a protokollt.

Az ügyben remélik, hogy sikerült megoldást találni az EU-val, így elkerülhetnék, hogy a törvényjavaslatot törvényerőre emeljék.

Az északír parlamentben legtöbb hellyel bíró Sinn Fein vezetője, Michelle O'Neill szerint ugyanakkor működik a protokoll a mostani formájában, és Boris Johnson csak további bizonytalanságot akar létrehozni Észak-Írországban. A második legerősebb párt, a DUP viszont a protokoll által kialakult helyzet megoldását várja, attól tartva, hogy a most életben levő szabályok az Egyesült Királyság felbomlásához vezethetnek.