Boris Johnson túlélte a bizalmi szavazást, ő marad a brit miniszterelnök
2022. június 6. – 22:54
frissítve
Elbukott hétfő este a brit miniszterelnök ellen indított bizalmatlansági indítvány a Konzervatív Párt parlamenti frakciójában. Boris Johnson maradhat a brit miniszterelnök, a 359 képviselőből 211-en álltak ki mellette a titkos szavazáson. Viszont jól mutatta a párton belüli megosztottságot, hogy 148-an is ellene szavaztak. Innentől egy évig nem lehet új bizalmi szavazást kiírni Johnson ellen a párton belül, azonban ez sem jelent számára életbiztosítást.
A bizalmatlansági indítványt a frakció többségének, vagyis legalább 180 képviselőnek támogatnia kellett volna, hogy Johnsont leváltsák a párt, és ezzel a kormány éléről is. Azt már előzetesen is sejteni lehetett, hogy a Johnson leváltását kívánó konzervatív képviselők száma több lesz 100-nál, az viszont nem volt világos, hogy mennyivel.
Johnson a szavazás után a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint az eredmény „extrém jó, pozitív és döntő”, bár kétséges, hogy őszintén így érez. A miniszterelnök ezen kívül arról beszélt, hogy azzal, hogy végre maguk mögött tudhatják ezt a szavazást, végre újra a szavazókat érintő ügyekre tudnak koncentrálni.
Keir Starmer, az ellenzéki Munkáspárt vezére ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a konzervatív képviselők részéről az lett volna a gerinces döntés, ha leváltják Johnsont, és hétfő esti döntésükkel cserben hagyták a brit szavazókat.
A Partygate alaposan megtépázta a konzervatívok támogatottságát
A bizalmi szavazást azután indították meg, hogy hétfő reggelre összegyűlt a szavazás kiírásához minimálisan szükséges számú, 54 kezdeményező levél. Az 54 levél összegyűléséhez az vezetett, hogy az elmúlt hónapokban komolyan bezuhant a Konzervatív Párt és Boris Johnson támogatottsága.
A brit miniszterelnököt azzal gyanúsították, hogy ő és kollégái több alkalommal is megszegték a saját maguk által hozott Covid-szabályozásokat azzal, hogy a miniszterelnöki hivatalban, illetve más kormányzati épületekben buliztak a koronavírus-járvány alatt.
A Covid-partik miatt belső kormányzati, valamint rendőrségi vizsgálat is indult, és Johnson lett az első brit miniszterelnök, akit törvénysértésen kapnak, hivatalosan elítélnek és meg is büntetnek. Igaz, megúszta egy jelképes pénzbüntetéssel. A kormány belső jelentése sem találta közvetlenül felelősnek a partikért, miniszterelnök és pártja népszerűségét azonban komolyan megviselték a botrányok.
A Konzervatív Párt jelenleg 5-10 százalékos hátrányban van a Munkáspárttal szemben a felmérésekben, utoljára december elején jelent meg olyan közvélemény-kutatás, amely őket mutatta vezető helyen. Johnson munkájával miniszterelnökként mindössze a választók 25-30 százaléka elégedett.
Sokatmondó volt, hogy pénteken, amikor Johnson megérkezett a II. Erzsébet királynő tiszteletére rendezett hálaadó misére, a közelben várakozó tömegből többen is hangosan pfújoltak, noha a royalista britek hagyományosan a konzervatívok mellett szoktak szavazni. Szintén jelzésértékű, hogy egy két és fél hét múlva esedékes időközi választás előtt egy felmérés 20 százalékos munkáspárti előnyt jelzett egy olyan választókerületben, ahol 2019-ben 7,5 százalékkal a konzervatívok nyertek.
Semmi sem garantálja, hogy Johnson kihúzza a következő választásig
Ugyan Johnson egy kicsit fellélegezhet hétfő esti győzelme után, az eredmény messze nem életbiztosítás. Az elmúlt bő három évtizedben ez már a negyedik bizalmi szavazás volt egy konzervatív miniszterelnökkel szemben a pártján belül. Johnson számára intő jel lehet, hogy bár mindhárom elődje megnyerte a saját szavazását, azonban egyikőjük sem húzta sokáig.
Margaret Thatcher mindössze nyolc nappal a bizalmi szavazási győzelme után mondott le 1990-ben. Theresa May 2018 decemberében szintén győztesen került ki a bizalmi szavazásból, azonban 6 hónappal később ő is lemondott. A legtovább John Major húzta, ő 1995-ben pártján belül nyert, azonban az 1997-es parlamenti választáson történelmi vereséget szenvedett a vezetésével a Konzervatív Párt.
Az, hogy a frakció 41 százaléka ellene szavazott, szimbolikus jelentőséggel bír Johnson számára, ugyanis elődje, Theresa May azt követően mondott le, hogy a konzervatív bizalmi szavazáson arányaiban ennél kevesebb, a képviselők 37 százaléka szavazott ellene.
A BBC elemzői szerint Johnson pozíciója tarthatatlanná válhat, ha a már fentebb említett wakefieldi időközi választáson súlyos vereséget szenvednek a konzervatívok, illetve ha megindítják a parlamenten belül a vizsgálatot arról, hogy Johnson félrevezette-e a parlamentet a Downing Street-i Covid-partikkal kapcsolatban.
Tovább rontja Johnson kilátásait, hogy a 148 összegyűlt ellenszavazat azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy a miniszterelnök saját kabinetjéből is voltak, akik ellene szavaztak a titkos szavazáson, ami a saját párton belüli ellenzékének megerősödéséhez vezethet. A kritikusai ugyanis várhatóan inkább felbátorodnak majd, nem pedig elhallgatnak.
A következő választást két és fél év múlva rendezik majd az Egyesült Királyságban, ami azt jelenti, hogy a konzervatívoknak most még van idejük leváltani Johnsont, ha úgy érzik, hogy inkább hátrányt jelentene nekik, mint előnyt a következő választáson. Ugyan a következő 365 napban nem lehet újabb bizalmi szavazást kiírni Johnson ellen a párton belül, a konzervatív képviselők így is lemondásra kényszeríthetik, ahogy például May-jel tették.
Az is igaz azonban, hogy a hétfő esti szavazásnak köszönhetően Johnsonnak is lehet ideje megerősíteni magát a párton belül, ehhez azonban kérdés, hogy milyen lépéseket próbál majd meg. Előnyére szolgál, hogy egyelőre nem látszik egy olyan konkrét utódaspiráns, mint amilyen ő volt May miniszterelnökségének utolsó hónapjaiban. Így aztán valószínűleg a konzervatív képviselők is kétszer átgondolják majd, hogy tényleg megérné-e egy „fel nem épített” miniszterelnökkel nekifutni a következő választásnak.