Tájba rozsdálló inváziós járművek, égen nyíló hőrózsák – a háború 63. napja képekben
2022. április 27. – 22:49
frissítve
Új szintre lépett az Oroszország és Európa közti gazdasági háború, amikor Moszkva szerda reggel leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló földgázexportot. Az Európai Bizottság zsarolást kiáltott, de több európai nagyvállalat az orosz követelésnek engedve állítólag már meg is nyitotta a Gazprom bankjánál a rubelszámlát. A nyugati hatalmak ugyanakkor továbbra is öntik a fegyvert Ukrajnába, szerdán épp Ausztrália és Kanada jelentett be újabb szállítmányokat. Kelet-Ukrajnában közben a vérre menő harc sem állt le, az orosz ostromlók újból támadást intéztek a mariupoli Azovsztal acélgyár kiéhezett és egészségügyi felszerelés nélkül maradt védői ellen.
A háború lopakodó nemzetközi terjedését jelzi, hogy Putyin az ukrán oldalon harcoló külföldi „zsoldosok” egyre növekvő számát sérelmezi, a szovjet zárványként orosz ellenőrzés alatt maradt Dnyeszter Menti Köztársaság pedig ukrán dróntámadásról panaszkodott, ami akár azt is jelentheti, hogy az ott állomásozó orosz erők készek megnyitni egy nyugati frontot.
Közben azonban az oroszok által kiürített vidékeken kezd helyreállni az élet: újraindult Krivij Rih nagy acélműve, utászok takarítják el a vetőgépek útjában álló roncsokat és Kijevben már páncélosok helyett szobrokra támadtak. A háború 63. napja képekben.
Állig felfegyverzett rendőrök járőröznek egy Harkiv környéki kisváros romjain kihajtó virágok között.
Darius Mažintas litván zongoraművész ad koncertet a Kijev melletti Irpiny rommá lőtt művelődési háza előtt.
Ukrán Szu–25-ösről kilőtt infracsapdák szikráznak az égen. A kelet-ukrajnai fronton harcoló ukrán csapatokat rácsapásokkal támogató könnyűbombázót hőkövetős rakétával vették célba, ennek megtévesztésére bocsátotta ki a rakéta infravörös szenzorát megzavaró csalitölteteket. Szakértők szerint a papíron óriási fölényben lévő orosz légierő az invázió harmadik hónapjára sem tudott teljes légi fölényt kialakítani Ukrajna felett.
Lassan belerozsdállnak az erdőbe a Csernyihiv környéki harcok során kilőtt orosz teherautók. A Kijevtől északkeletre fekvő, borzalmas károkat szenvedett településről április elején vonultak ki a megszálló csapatok.
A luhanszki szakadár „népköztársaság” milicistái házkutatást tartanak a napokban elfoglalt Rubizsne egyik lakásában.
Tátongó szakadék és más semmi a mariupoli színház homlokzata mögött. Az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost lényegében elfoglalták az orosz csapatok, csak a helyi, erődszerű acélműben elsáncolt ukrán katonák és civilek tartják magukat, de az onnan kiszivárgó hírek alapján már ők sem sokáig.
Az 1956-ban ledöntött budapesti Sztálin-szoborhoz hasonló dicstelen véget ért a kijevi Népek barátságának szoboregyüttese. Az ukrán főváros látképének szerves elemét alkotó, a Szovjetunió megalakulásának 60., Kijev megalapításának 1500. évfordulójára átadott kompozíció egyik része volt az a bronzszobor, mely egy orosz és egy ukrán munkást ábrázolt, akik egyesült erővel mutatták fel a Népek Barátságának Érdemrendjét. A szobor ledöntését a főváros polgármestere, Vitalij Klicsko kezdeményezte, mivel az szerinte a háborúban már „teljesen elvesztette ideológiai jelentését”. A kijevi önkormányzat egyébként nem kevesebb mint 60, az orosz–ukrán együttélést és barátságot szimbolizáló köztéri műalkotás eltávolításáról döntött.
Ukrán utászok hatástalanítják egy Kijev melletti szántóföldre zuhant orosz Mi–8-as helikopter rakétaindító konténerében maradt nem irányított rakétákat.
