Ruandába deportálná a brit kormány az országba érkező illegális bevándorlókat

A brit kormány Ruandába deportálná azoknak az illegális bevándorlóknak egy részét, akik a La Manche csatornán keresztül, kis csónakokban, vagy kamionok rakterében bujkálva próbálnak eljutni Nagy-Britanniába, írja a BBC. Ezt Boris Johnson jelentette be csütörtökön egy sajtótájékoztatón. A brit miniszterelnök állítása szerint a tervezettel „megszámlálhatatlan életet tudnak majd megmenteni az emberkereskedelemtől”.

A terv célja hosszú távon az, hogy az illegális bevándorlók ne Nagy-Britanniában, hanem onnan 6500 kilométernyire, Ruandában várják meg, amíg elbírálják a menekültkérelmüket. Azonban egyelőre semmi jele nincs annak, hogy a britek tömegével fogadnák majd be a hónapokra vagy évekre Afrikába száműzött bevándorlókat, akik előtt így két választási lehetőség maradna a tervezet szerint:

vagy Ruandában telepednek le, vagy visszatérnek a származási országukba, ahonnan sok vér és verejték árán menekültek el.

A brit ellenzéki politikusok és menekültügyi szervezetek kegyetlennek, embertelennek és xenofóbnak nevezték a tervezetet, és az azonnali újragondolását sürgetik.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR csütörtökön határozottan ellenezte a brit-ruandai megállapodást. „A háborúk, konfliktusok és üldöztetések elől menekülő emberek együttérzést és könyörületet érdemelnek. Nem szabad áruként kereskedni velük, és külföldre átszállítani őket, hogy ott foglalkozzanak velük” – nehezményezte Gillian Triggs, a szakosított ENSZ-szervezetnek a menekültek nemzetközi védelme kérdésében illetékes helyettese.

Egyre több illegális bevándorló vállalja az életveszélyes átkelést a La Manche csatornán

Johnson Dél-Angliában tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megállítsák az „aljas embercsempészeket”, akik „vízi temetővé” változtatják az óceánt, és hozzátette, hogy a terv célja az üzleti modelljük megtörése.

A brit miniszterelnök csütörtökön azt is bejelentette, hogy a La Manche csatornán keresztül érkező illegális bevándorlók feltartóztatásának feladatát mostantól a határvédelmi erők helyett a haditengerészet fogja ellátni. Az illegális bevándorlók elfogásához pedig többek között drónokat is be fognak vetni mostantól.

A tervezet mögött részben az állhat, hogy míg Johnsonék azt ígérték a szavazóknak a brexit-népszavazás előtt, hogy az EU-ból való kilépéssel gyakorlatilag véget vetnek majd a bevándorlásnak, az azóta eltelt években minden addiginál több bevándorló bukkant fel Nagy-Britannia partjainál, ami kételyeket ébreszthetett a bevándorlásellenes, brexitpárti szavazókban.

Az illegális csatornaátkelések száma jelentősen nőtt az elmúlt években. Míg 2020-ban még csak alig több mint 8000-en érkeztek a La Manche csatornán keresztül Nagy-Britanniába, ez a szám 2021-re 28 526-ra nőtt. Idén pedig négy és fél hónap alatt már az 5000-et közelíti az illegális átkelők száma, ami újabb rekordot eredményezhet az év végére. Csak szerdán 600-an érkeztek ilyen módon az Egyesült Királyságba, Johnson szerint pedig csak hetek kérdése, hogy a napi átkelések száma elérje az ezret.

Az átkelők túlnyomó része, nagyjából kétharmada négy közel-keleti és kelet-afrikai országból érkezett az elmúlt két évben: Iránból, Irakból, Szudánból és Szíriából.

A csatornán való átkelés messze nem veszélytelen, sok elkeseredett menekült nem is tudja a Franciaországból való induláskor, hogy mekkora veszélyben forog az élete. Az embercsempészek ugyanis kis, 5-7 méter hosszú, maximum 10-15 ember befogadására alkalmas gumicsónakokon vágnak neki a nagyjából 50 kilométeres útnak a háborgó óceánon.

Az elmúlt évben több tucat bevándorló fulladt a La Manche csatornába, novemberben egyetlen nap alatt 27-en.

Aki nem akar Ruandába költözni, az haza is mehet

Az illegális bevándorlók Ruandába való deportálását a britek egyelőre kísérleti jelleggel fogják elindítani, és első körben olyan egyedülálló férfiakat fognak Afrikába szállítani, „akiket semmilyen körülmények között sem lennének hajlandóak befogadni”. Csak a kísérleti program 120 millió fontba, azaz nagyjából 55 milliárd forintba fog kerülni a brit államnak.

A brit miniszterelnök azonban csütörtökön büszkén jelentette be, hogy Ruanda több tízezer bevándorlót fog tudni befogadni, a két ország közötti megállapodásban pedig egyelőre nincs megállapítva felső határ.

A tervezet szerint Ruanda minden Nagy-Britanniából deportált bevándorlót hajlandó fogadni. Mindenkit menedékjogi eljárásnak vetnek majd alá, és a bevándorlók az eljárás végén, ha sikerrel járnak, hosszú távú szállást kapnának Ruandában.

A ruandai kormány szerint a bevándorlók „jogosultak lesznek a ruandai törvények szerinti teljes védelemre, a munkavállaláshoz való egyenlő hozzáférésre, valamint az egészségügyi és szociális ellátásra”.

A tervezetért felelős, híresen bevándorlásellenes Priti Patel brit belügyminiszter jelenleg Ruandában tartózkodik, hogy véglegesítse a két ország közötti megállapodást. Patel nem sokkal Johnson sajtótájékoztatója után, a ruandai fővárosban állt a sajtó képviselői elé Vincent Biruta ruandai külügyminiszterrel. Utóbbi elmondta, hogy „ha egy Ruandába deportált bevándorló valamiért mégsem szeretné új otthonául a közép-afrikai országot, akkor visszajuttatják a származási országába”.

Jogi, pénzügyi és humanitárius aggályok is vannak

A tervezettel az ellenzéki politikusok és a menekültügyi szervezetek szerint számos komoly probléma van. Első körben az sem világos, hogy egyáltalán legális-e a nemzetközi jog szerint. Egyelőre még új brit törvényeket is el kéne fogadni annak érdekében, hogy lehetőség legyen a menekültkérelmek külföldön történő elbírálására.

A másik gond, hogy bár Johnson a sajtótájékoztatóján esküdözött, hogy Ruanda „a világ egyik legbiztonságosabb országa”, az elmúlt években komoly emberi jogi aggályok merültek fel a közép-afrikai országgal, és annak kormányával kapcsolatban.

Paul Kagame elnök és a ruandai kormány számos kritikusa lett merénylet áldozata, vagy merényletkísérlet célpontja az elmúlt években (a kormány természetesen tagadja, hogy bármi közük lett volna ezekhez). A legnagyobb médiafigyelmet kapó ügy az volt, amikor az 1994-es ruandai népirtás alatt több mint ezer emberéletet megmentő, és külföldi emigrációban élő Paul Rusesabaginát (róla szól a Hotel Ruanda című film) hazacsalták, majd megkínozták és terrorizmus vádjával börtönbe zárták.

Tavaly a brit kormány maga is aggodalmát fejezte ki az ENSZ-ben amiatt, hogy Ruandában „folyamatosan korlátozzák polgári és politikai jogokat és a médiaszabadságot”, és független vizsgálatot követeltek „a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az őrizetben bekövetkezett halálesetek, az emberrablások és a kínzások” ügyében.

További probléma, hogy az első, kísérleti fázisra allokált 120 millió font nagyon kevésnek tűnik. Ha valójában tízezreket akar Ruandába deportálni a brit állam, akkor ennek a sokszorosára lesz szükség, egyes források szerint akár milliárd fontos összegekre évente. Összehasonlításképp, Ausztrália az elmúlt évben 461 millió fontnak megfelelő pénzt fizetett azért, hogy 239 bevándorló kérelmét az ország határain kívül bírálhassák el.

Ez tehát azt jelentené, hogy a brit állam sokszorosát fizetné annak, amibe a bevándorlók nagy-britanniai ideiglenes elhelyezése kerülne, csak hogy az ország határain kívül tudja őket. Emiatt többen is nyílt xenofóbiával vádolták meg Johnsonékat. Egy munkáspárti képviselő pedig azon viccelődött a Twitteren, hogy ennyi pénzért igazából a londoni Ritz luxushotelben is el lehetne helyezni a bevándorlókat.

Az ellenzék szerint az óriási felhördülést kiváltó tervezetet valójában azért jelentette most be Johnson, hogy elterelje a figyelmet a partibotrányáról. A partygate néven elhíresült, hónapok óta tartó botrány alapját az szolgáltatta, hogy a járványügyi lezárások alatt több kormányzati épületben, illetve a miniszterelnöki rezidencián is illegális összejöveteleket tartottak, és egy vagy több ilyenen részt vett maga a miniszterelnök is.

Az orosz-ukrán háború kicsit háttérbe szorította a botrányt, azonban kedden újra a címlapokra került az ügy, ugyanis tegnapelőtt hivatalosan is bűnösnek találták a miniszterelnököt. Így Johnson lett az első brit miniszterelnök, akit törvénysértésen kapnak, hivatalosan elítélnek és meg is büntetnek. Igaz egyelőre csak egy jelképes összeget kellett kifizetnie a törvénysértésért.

Emiatt aztán az ellenzéki pártok azonnal felszólították Johnsont a lemondásra, most pedig azzal vádolják őt, hogy az extrém bevándorlási tervezetével akarja elterelni a botrányról a szavazók figyelmét.