Szijjártó Péter Boszniából üzent Brüsszelnek: Elég a nagyképű nyilatkozatokból, le kell szállni a magas lóról

2022. április 05. – 16:03

Szijjártó Péter Boszniából üzent Brüsszelnek: Elég a nagyképű nyilatkozatokból, le kell szállni a magas lóról
Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar külügyminiszter arra kéri az uniós tisztviselőket, hogy ne a nyugat-balkáni vezetőkről, hanem a nyugat-balkáni vezetőkkel beszéljenek, mert akkor sokkal jobban megérthetik a bosznia-hercegovinai helyzetet.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bosznia-Hercegovinában tartózkodik. Tárgyalt Milorad Dodikkal, a boszniai szerbek vezetőjével, és bejelentette, hogy mivel a térség békéjének és stabilitásának vannak gazdasági feltételei is, Magyarország jelentős gazdaságfejlesztési programot indít Bosznia-Hercegovinában, illetve a boszniai Szerb Köztársaságban, első körben harmincmillió euró értékben.

Nem a nyugat-balkáni vezetőkről kell beszélgetni, hanem a nyugat-balkáni vezetőkkel kell beszélgetni – mondta Szijjártó Péter később mostari beszédében, amikor megnyitotta azt a vásárt, amelyen Magyarország a kiemelt partner.

„A Nyugat-Balkánon nem lehet szankciókkal békét és nyugalmat teremteni, ezért arra kérem az európai politikusokat, hogy ne Dodik elnök úrról, hanem Dodik elnök úrral beszéljenek, és akkor sokkal jobban meg fogják érteni az itteni helyzetet”

– fogalmazott korábban még a Dodikkal folytatott beszélgetése után is.

Dodik gratulált

A miniszter szerint a magyar álláspont tiszta: a Nyugat-Balkán integrációja elfogadhatatlanul lassú, Szerbiát fel kell venni az unió tagjai közé, Bosznia-Hercegovinának pedig tagjelölti státuszt kell adni.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Mostari Nemzetközi Vásár megnyitóján elmondott beszédében azt is hangsúlyozta:

„mi, akik Közép-Európában élünk, értjük és átérezzük a nyugat-balkáni térség integrációs folyamatának fontosságát. Ezt az álláspontunkat a jövőben még határozottabban fogjuk képviselni ezzel a választási győzelemmel a hátunk mögött”

– emelte ki.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a térség államaival lebonyolított kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelítette az 5,5 milliárd eurót, ami rekordnak számít, és ebből mindkét fél sokat profitál.

Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szijjártó Péter – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook
Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szijjártó Péter – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Korábban Dodik elmondta, megtisztelő, hogy találkozhat a magyar külügyminiszterrel, és gratulálhat neki és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar választások megnyeréséhez.

Hálás vagyok Magyarországnak azért, amit a balkáni békéért és a helyzet megértéséért tesz

– mondta a boszniai sajtó szerint Dodik.

A szerb választás

Bosznia-Hercegovinában az utóbbi időszakban már-már szakadásig éleződött az államalkotó nemzetek vitája, Magyarország újabban valamiért a boszniai szerbek nagy barátja lett.

Érdekesség, hogy korábban a szerb választás előtt téma volt, hogy a boszniai szerbek vajon tömegesen szavaznak-e a kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) jelöltjeire. A párt amúgy a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) párttal alkotta eddig a kormányt és ismét megnyerte a választásokat. A szerb választásokról itt írtunk részletesebben.

A vádat a boszniai szerbek kikérték maguknak, felvetették, hogy miért gondolja bárki, hogy ők egy irányítható csordaként viselkednek, miért állítja a szerb ellenzék, hogy meg lehet vásárolni a szavazataikat.

Szimbolikus jelentőség

Ahogy forrásaink mesélik, ahogy a 9,7 milliós Magyarországon is szimbolikus a viszony az együttesen 2-3 millió magyar hazáját jelentő Erdélyhez, Vajdasághoz, Kárpátaljához vagy Felvidékhez, úgy – a talán még fokozottabb nemzettudattal rendelkező Szerbiában – még nagyobb a külhoni szerbség szimbolikus jelentősége. Szerbek mindenhol élnek a Balkánon, de az ismert konfliktusok miatt Bosznia és Koszovó esetében a legérzékenyebb a szerbek megítélése.

Szerbiában ez úgy néz ki, hogy nincs olyan politikai erő, amelyik beszólna egy boszniai szerb kezdeményezésnek, vagy nincs, aki hivatalosan engedne Koszovó szerb megítélésének kérdésében. Erre egy élő példa, amikor az ember autóval megérkezik Budapest felől Belgrádba, egy autópálya feletti hídon hatalmas betűkkel ki van írva, hogy

„Kosovo is Serbia.”

Amikor pedig elhagyja Belgrádot, akkor is lát ilyen kiírást.

Van azonban egy nagy különbség

A szerbiai ellenzék helyzete azonban annyiban más, mint a magyar viszonyok, hogy az erdélyi, felvidéki vagy vajdasági magyarok döntő részben valóban „fideszesek”, de a boszniai szerbek nagyon megosztottak.

Ha nagyon leegyszerűsítjük az etnikai kérdéseket, Boszniában lakik 4 millió ember, közülük 30 százalék, vagyis 1,2 millió ember szerb. Ennyien élnek a Boszniai Szerb Köztársaságban is, ami nem egyezik meg a szerb népességgel, de nagyjából annyi szerb él a köztársaságon kívül (200 ezer ember), mint amennyi nem szerb él a köztársaságon belül. Ők nagyjából tíz szerb párt között osztják meg a szimpátiájukat.

"Koszovó Szerbia, a Krím pedig Oroszország" – Fotó: Armend Nimani / AFP
"Koszovó Szerbia, a Krím pedig Oroszország" – Fotó: Armend Nimani / AFP

A boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik, a Független Szociáldemokraták Szövetségének a vezetője. Ez a párt a nevében baloldali, de Szerbiában és a szerbek külhoni pártjában valójában szinte mindenki jobboldali vagy szélsőjobboldali, ha etnikai kérdésekről van szó.

A boszniai szerbek mindenesetre eléggé megosztottak, már csak ezért sem feltétlenül a mostani szerb elnökre szavaznának, de ráadásul

  • ahogy Milorad Dodik jóban van Orbán Viktorral,
  • és Orbán Viktor jóban van Aleksandar Vučić-csal,
  • úgy Milorad Dodik egyáltalán nincsen jóban Aleksandar Vučić-csal.

Egy kis visszatekintés

Amikor ugyanis Milorad Dodik teljeskörűen átvette a hatalmat a boszniai szerbek körében, ő pont Vučić nagy ellenfelének, egyben elnöki elődjének, Boris Tadićnak volt „az embere”, és éppen a szerb nacionalizmus, vagyis a háborús bűnös Radovan Karadžić és az ő utódja, Biljana Plavšić ellenpontjaként került úgy a hatalomba, hogy azt a Nyugat hangosan üdvözölte.

Akkor ugyanis még öröm volt, hogy nem a háborús bűnösök pártjai irányítják a boszniai szerbeket, de aztán persze Dodik is csalódást okozott a benne bízó Nyugatnak.

Ha pedig magyar szempontból nézzük ezt a régiót, Orbán Viktornak láthatóan nagyon fontos a balkáni térség. Orbánnak van itt egy csomó barátja, a szerb Aleksandar Vučić, a szlovén Janez Jansa, a montenegrói Milo Đukanović, vagy a boszniai szerb Milorad Dodik, és persze ilyen volt az északmacedón Nikola Gruevszki is. Azt, hogy Dodik és a boszniai szerbek látványos támogatása miért jó nekünk, nehéz megérteni, de ez csak az egyik probléma.

A másik, hogy ezek a javarészt jobboldali, olykor nacionalista politikusok egymást már nem feltétlenül kedvelik, hiszen nemzeti büszkeségeik fő korlátja olykor éppen a szerb befolyás, különösen a Đukanović–Vučić- és a már említett Dodik–Vučić-viszony terhelt.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom