Szerbiában Aleksandar Vučić nyerte meg a választást az előzetes eredmények szerint

Szerbiában a magyar választásokkal egy napon tartottak parlamenti és elnökválasztást, illetve több városban önkormányzati választást is. A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) és az Ipsos közvélemény-kutató számításai szerint az előrehozott parlamenti választáson a Szerb Haladó Párt a voksok 43,1 százalékát szerezte meg, ami 121 mandátumra lesz elegendő, az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért koalícióra a szavazópolgárok 13,2 százaléka adta a voksát (36 mandátum), míg a Szerbiai Szocialista Párt a szavazatok 11,4 százalékát (32 mandátum) tudhatja magáénak. Ezen felmérés szerint a Vajdasági Magyar Szövetségnek hat mandátuma lehet a 250 tagú belgrádi parlamentben.

Ezek az adatok hangsúlyozottan csak előzetes eredményre utalnak, de ha érdemben nem változnak, akkor, mint azt korábbi elemzésünkben írtuk, ez magabiztos kormánypárti győzelmet jelent, hiszen a felsoroltak közül csak a United Serbia szövetség nem kormánypárti.

Az elnökválasztáson a CeSID és az Ipsos szerint az első helyet Aleksandar Vučić, vagyis a mostani elnök szerezte meg 59,1 százalékkal, vagyis nem lesz szükség második fordulóra, míg a második helyen az ellenzéki Zdravko Ponos végzett 17,5 százalékkal. Hivatalos előzetes eredmény csak hétfőn 20 órakor várható.

Szerbiában a legutóbbi, 2020-as választást a reménytelen helyzetben levő ellenzéki kihívók közül sokan bojkottálták. Aleksandar Vučić elnök és pártszövetsége, amelyet a Szerb Haladó Párt (SNS) vezet, így csak még nagyobb hatalmat szerzett. A vasárnapi parlamenti voksoláson 19 pártlista indult, az elnökválasztáson pedig 8 jelölt, és több helyen tartottak önkormányzati választásokat is, így Belgrádban is.

Mint azt idézett cikkünkben írtuk, a hazai és a szerb választások között sok az analógia, de vannak érdemi különbségek is, ezt az első adatok tükrében máris finomíthatjuk, hiszen úgy tűnik, hogy

• mindkét országban bőven voltak indulók, de ahogy a 2010 óta regnáló Orbán Viktor miniszterelnöknek, úgy a 2012 óta hatalmon levő Aleksandar Vučićnak (ő most elnökként a legfontosabb szerb politikai aktor) is alapvetően egy közös ellenzéki összefogást, vagyis egy viszonylag erős kihívót kellett legyőznie, úgy tűnik, mindketten könnyen vették az akadályt.
• Előzetesen is látszott, hogy Szerbiában a regnáló elnök győzelme sincs veszélyben, a kérdés csak az volt, hogy már az első körben meglesz-e az abszolút túlsúly; úgy tűnik, meglett.
• Mindkét országban választási téma volt Oroszország, de amíg Magyarországon inkább csak a „kommenthadsereg” között voltak nyíltan oroszpárti hangok, addig Szerbiában nagyjából mindenki „putyinista”.
• A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) magyar pártnak előzetesen 9 mandátuma volt a parlamentben, de az egységesen szavazó magyarok ezt csak az ellenzéki bojkott miatt érték el, azt lehetett tudni, hogy 2022 biztosan visszaesést hoz majd a magyar mandátumokban, ha az MTI-nek igaza lesz a 6 mandátummal, az jó választási eredmény.