A magyarok többsége úgy érzi, sem itthon, sem uniós szinten nem számít a véleménye

Azért jó Magyarország tagsága az Európai Unióban, mert ezzel új munkalehetőségek nyílnak meg, növekszik a gazdaság, ahogyan az emberek életszínvonala is – ezt gondolják itthon az EU-ról az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint, amelyet kedden reggel tették közzé. A kutatásból kiderül az is, hogy annak ellenére pozitív az európai polgárok véleménye az Unióról, hogy úgy érzik, nincs is nagyon beleszólásuk a brüsszeli intézmények dolgaiba. Igaz, itthon ugyanezt gondolja az emberek többsége a magyar kormányról is.

A felméréseket az Európai Parlament megbízásából végezte a Kantar Public intézet november 1. és december 2. között mind a 27 tagállamban a 15 év felettiek körében. Összesen 26 510 kérdőív adataiból dolgoztak a kutatók, melyeket főleg személyesen töltettek ki a válaszadókkal.

Miért fontos a magyaroknak az EU-tagság?

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a koronavírus-járvány kitörésével emelkedett az uniós polgárok bizalma az EU-ban – ez a támogatottság pedig kitartott az elmúlt időszakban is. Az adatok alapján a 2008-09-es gazdasági válság óta nem volt annyira magas az Unió támogatottsága, mint most: a most mért 49 százalékos értéknél utoljára csak 2007-ben mértek magasabb elégedettséget.

Magyarországon az európai integráció támogatottsága szinte megegyezik az uniós átlaggal (48 százalék), míg a szomszédos Ausztria és Szlovákia a legeuroszkeptikusabb tagállamok közé kerültek Görögországgal együtt az adatok szerint.

Megkérdezték azt is, miért támogatják a válaszadók az Európai Uniót, az indokok között pedig elsősorban a tagállamok közötti együttműködést (32 százalék), a béke és a biztonság biztosítását, valamint a gazdasági növekedés elősegítését (30-30 százalék) hozták fel a válaszadók.

Itthon azonban nem ez az elsőszámú tényező az uniós tagság mellett, hanem az, hogy az EU új munkalehetőségeket biztosít a magyar embereknek – a válaszadók 38 százaléka emelte ki ezt. 35 százalékuk emelte ki a gazdasági növekedést, 30 százalékuk pedig a béke biztosítását.

Tavaly elsőként tették fel kérdésként emellett, mi az, amiben szerintük az EU inkább hátráltató tényező: a legtöbben itt azt említették, hogy egy-egy tagállam polgárainak kevés beleszólása van az uniós politikák kialakításába (30 százalék), és hogy a tagállami politika eleve hatékonyabban oldja meg a polgárok igényeit (28 százalék).

A felmérés szerint az uniós polgárok 58 százaléka – teljesen vagy nagyjából, de – tisztában van azzal, mi történik az EU-ban. Sőt, egyre inkább foglalkoztatják őket az EU-val kapcsolatos hírek – főleg persze az, mire költik a tagállamaikban az uniós forrásokat (43 százalék). Ezt követi az érdeklődési rangsorban az, milyen következményei lehetnek egy-egy EU-s intézkedésnek (30 százalék), illetve hogy az egyes országok EP-képviselői mivel foglalkoznak (29 százalék).

Általános trendként elmondható, hogy minél fiatalabb valaki, annál többet akar tudni a jogairól uniós polgárként – míg a 15-24 évesek 34 százaléka érdeklődne az jogai iránt, addig ez az arány az 55 év felettiek körében 25 százalék.

Hasonló trend alakult ki az iskolázottság alapján is arról, hogy aki minél iskolázottabb, az annál többet akar hallani arról, milyen következményei lehetnek az uniós döntéseknek: a közoktatást 15 évesen, vagy hamarabb elhagyók körében ez az arány 21 százalék, a felsőoktatásban is résztvevőknél viszont 36 százalék.

Sem Budapest, sem Brüsszel dolgaiba nincs beleszólásunk

Mivel kellene foglalkoznia az Európai Parlamentnek a polgárok szerint? Elsősorban a közegészségügy az (42 százalék), ami a koronavírus-járvány sokadik hulláma közepén is foglalkoztatja az embereket – például Magyarországon is ezt jelölték meg a legtöbben, 41 százalékban –, de szintén prioritást élvez sokak számára a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem (40 százalék). A jómódú észak-európai és Benelux-államok többségében a klímaváltozás elleni küzdelem számít a legfontosabb témának, amivel szerintük az EP-nek is foglalkoznia kell – ezt uniós átlagban 39 százalék jelölte meg, de több tagállamban is az élre került:

Rákérdeztek arra is, milyen értékeket kell kiemelten kezelnie az Európai Parlamentnek – ezek közül kiemelkedett a demokrácia (32 százalék), de sokan emelték ki a szólás- és a gondolatszabadságot (27 százalék), az emberi jogok védelmét (25 százalék), ahogyan a nemek közötti egyenlőséget is (24 százalék). Magyarországon is hasonlóan alakult a prioritások listája: itt az első két helyet a demokrácia és az emberi jogok védelme vitte el (28-28 százalék), majd szintén ugyanannyian jelölték meg a jogállam és a szólásszabadság fontosságát (21-21 százalék).

Összességében a válaszadók 52 százaléka elégedett azzal, ahogyan a demokrácia működik az uniós intézményekben – 57 százalékuk pedig azzal, ahogy a saját hazájukban. Magyarországon az uniós átlagnál is magasabb, 58 százalékos az elégedettség az EU demokratikusságával.

Azzal viszont már kevésbé elégedettek a polgárok, milyen irányba tart az integráció: uniós átlagban a válaszadók 35 százaléka szerint mennek jó irányba a dolgok az EU-ban, míg 44 százalékuk szerint nem. Azonban még így is optimistábbak az Unióval kapcsolatban a válaszadók, mint a saját hazájukkal szemben – ahogy ez kirajzolódik például Magyarországon is.

A magyarok többsége szerint ugyanis nincs igazán beleszólásuk a saját országuk dolgaiba: az itthon megkérdezettek mindössze 43 százaléka szerint számít az ő véleménye Magyarországon, míg 55 százalékuk szerint nem. Az uniós átlag éppen ennek a fordítottja, az európaiak többsége szerint ugyanis legalább a saját országukban számít a véleményük.

Az EU intézményrendszerében viszont az uniós lakosság általában nem érzi úgy a felmérés szerint, hogy számítana a hangja – legalábbis 52 százalék ért egyet ezzel a kijelentéssel, velük ellentétben 43 százalékuk szerint van beleszólásuk az Unió dolgaiba. Ezek az értékek egyébként általában erősen korrelálnak azzal, milyen közel vannak az európai parlamenti választások, így a 2019-2024-es ciklus felénél nem meglepő ez a fajta mérsékelt apátia az EU-val szemben.

Magyarországon egyébként egy nagyon erős többség, 63 százalék érzi úgy, hogy nem számít a hangja az unióban.

Ezzel együtt a magyarok és az uniós átlag nagy többsége szerint is előnyére vált a tagállamuk számára az EU-tagság – míg a 27-ek átlagában 72 százalék, itthon 79 százalék ért egyet ezzel, és 62 százalék gondolja azt a magyar és az összeurópai adatok szerint is, hogy jó dolog EU-tagnak lenni.

Az Eurobarometer jelentéseket, köztük a kedden közzétett 2021-es Parlamétert is megtalálja ezen a honlapon.