Nagy-Britannia fontolóra vette, hogy csapaterősítéseket küld Kelet-Európába

Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában, azzal a céllal, hogy megerősítse az európai határokat „a fokozódó orosz agresszióval szemben”, közölte vasárnap a Downing Street.

Az MTI szerint a londoni miniszterelnöki hivatal nem pontosítja, hogy összesen hány katonáról lenne szó. Johnson hivatala azonban, ahogy írják, egyenes utalást tett arra, hogy a csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana: London a vasárnap ismertetett tervek szerint mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene a balti köztársaságba. Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte: a fontolóra vett intézkedéscsomaggal a brit kormány azt az egyértelmű üzenetet küldi a Kremlnek, hogy nem fogja eltűrni Oroszország destabilizáló tevékenységét, és mindig kiáll NATO-szövetségesei mellett.

Johnson elrendelte: a brit fegyveres erők készüljenek fel arra, hogy alakulatokat vezényelhetnek ki Európa egész területére már a jövő héttől, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek. A vasárnapi tájékoztatás szerint London kormánytisztviselőket küld Brüsszelbe a jövő héten azzal a feladattal, hogy véglegesítsék a NATO-val a segítségnyújtási felajánlás részleteit.

Stoltenberg: A NATO nem telepít harcoló alakulatokat Ukrajnába

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC vasárnapi politikai magazinműsorában ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel. Stoltenberg az MTI összefoglalója szerint azt mondta: különbséget kell tenni a NATO-szövetségesek és Ukrajna között. Ukrajna partner, amelynek a NATO segítséget nyújt védelmi képességei fejlesztéséhez, és a főtitkár szerint az ukrán hadsereg most sokkal nagyobb és erősebb is, mint 2014-ben, az akkori orosz katonai fellépés idején.

Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a 100 százalékos biztonsági garancia – amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna – a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem. A főtitkár külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint Johnson a hét elején telefonon tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Személyesen is felkeresi a térséget, hogy hangot adjon a véleményének, miszerint az elrettentés és a diplomácia elegyének sikeres alkalmazása nélkül több ezer emberélet veszhet oda Oroszországban és Ukrajnában egyaránt. A brit kormányfő szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon dönthessen saját jövőjéről, és ha Putyin a vérontás és a rombolás útját választja, az tragédia lenne Európa számára.

A Downing Street nem közölte, hogy Boris Johnson mely országokba látogat a következő napokban, de azt bejelentette, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten – Johnson nevében – felkeresi Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot.

Mindeközben a brit külügyminisztérium hétfőn várhatóan bejelenti szankciós keretrendszerének megerősítését, hogy a szankciókkal Oroszország stratégiai és pénzügyi érdekeltségeit is célba lehessen venni. Erre Liz Truss külügyminiszter is tett már utalást: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei az orosz pénzügyi rendszert is érintenék.

Vérkészletek az oroszoknál

Eközben a Reuters három, anonimitást kérő amerikai tisztviselőtől arról értesült, hogy az ukrán határnál felsorakozott orosz erőknek vérkészletei is vannak sebesültek ellátásához. Ez olyan részletinformáció, ami erősíti az amerikaiakban, hogy Oroszország képes támadást indítani a szomszédja ellen. Orosz oldalról egyelőre nem reagáltak a hírügynökség ezzel kapcsolatos megkeresésére.

Ahogyan erről összefoglaló cikkünkben is írtunk, az orosz-ukrán válságban eddig a pszichológiai hadviselésé és a nyomásgyakorlásé a főszerep, de túl sok indulat és túl sok katona vonult fel ahhoz, hogy garantálható legyen a tárgyalásos rendezés a konfliktusban, amely Ukrajnát érinti, valójában azonban az európai biztonságról szól.