A NATO egysége töretlen az orosz-ukrán válságban is, derült ki az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőjével és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett videokonferencia utáni beszámolókból. Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos kétnapos látogatást tesz Ukrajnában.
Ukrajna biztonságát illetően egységes a NATO, semelyik tagállam nem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök, miután hétfő éjjel az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőjével és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett videokonferencia formájában.
Az MTI tudósítása szerint a lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.
A videókonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően „bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről”, jelenleg „nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”.
A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban: semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg bármilyen közvetlen veszély fenyegetné. „Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik” – hangsúlyozta.
Beszámolt arról is, hogy az értekezleten megvitatták a keleti helyzet lehetséges forgatókönyveit, az Európai Unió és a NATO lehetséges válaszlépéseit, amennyiben „Ukrajna ellen vagy más helyen bármilyen agresszióra kerülne sor”. Bejelentette: az orosz–ukrán feszültség kapcsán péntekre összehívja a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN). Ez az államfő tanácsadó testülete, amely a legfontosabb politikai vezetőkből, valamint az ellenzéki parlamenti frakcióvezetőkből is áll. Az RBN utoljára 2020 elején, a koronavírus-járvány kitörése miatt ült össze.
A videókonferenciát követően Joe Biden is a résztvevők között tapasztalt „teljes összhangot” emelte ki, Jens Stoltenberg pedig a Twitteren azt írta: egyetértettek abban, hogy Oroszország „bármilyen további agressziója Ukrajnával szemben súlyos következményeket von maga után”.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – aki nem volt résztvevője a videóértekezletnek – kedd délutáni Facebook-bejegyzésében nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet, valamint Berlin ezzel kapcsolatos magatartását is. Kiábrándítónak nevezte, hogy Németország nem hajlandó engedélyezni Észtországnak ukrajnai fegyverszállítást. A kormányfő ezzel a The Wall Street Journal című konzervatív amerikai lap szombati értesülésére utalt, mely szerint Berlin nem járult hozzá, hogy Tallinn Ukrajnának szállítsa az egykori Német Demokratikus Köztársaság hadseregében használt, majd Észtországnak átadott D-30 nehéztüzérségi lövegeket.
„Megvalósul sajnos a fekete forgatókönyv, melyre régóta figyelmeztettünk” – értékelte a helyzetet Morawiecki, megemlítve a többi között az Északi Áramlat-2 megépítését, az orosz „gázzsarolást”. Bírálta, hogy az orosz projektekben részt vállaló „volt politikusok és lobbisták” Moszkva eszközeként szolgálnak „Európa újabb országai terrorizálásakor”. Ezzel feltehetőleg az orosz Gazpromnál vezető posztot betöltő volt német kancellár, Gerhard Schröder személyére utalt.
A lengyel kormányfő aláhúzta: Varsó „következetesen ellenszegül” az Ukrajna ellen irányuló újabb orosz agressziónak, kiáll „az ukrán szabadság, demokrácia, biztonság”, valamint a béke mellett is.
Várhelyi Olivér kétnapos látogatást tesz Ukrajnában
Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztos január 26–27-én látogatást tesz Kijevben – áll az Európai Bizottság hírlevelében. A látogatás jelzi, hogy az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi függetlensége mellett, és támogatja az ország társadalmi és gazdasági ellenálló képességének javítását, összhangban Ursula von der Leyen elnök január 24-i nyilatkozatával.
Megbeszéléseik során a felek mindenekelőtt azt fogják áttekinteni, milyen előnyökkel jár Ukrajna fenntartható gazdasági növekedése és az ukrán gazdaság hosszú távú helyreállítása szempontjából a keleti partnerségre vonatkozó uniós gazdaságélénkítési és beruházási terv, mely arra irányul, hogy javítsa a hálózati összekapcsoltságot, előmozdítsa a magánszektor fejlődését, lendületet adjon a vidéki térségek gazdasági átalakulásának, fokozza az energiahatékonyságot, és elősegítse a digitalizációt. Ezen túlmenően a reformok végrehajtása és Ukrajna társulási megállapodáson alapuló további uniós integrációja is napirendre kerül a megbeszélések során.
Az ukrán védelmi minisztérium legutóbbi közleménye szerint az oroszok 127 ezer katonát vezényeltek az ország határára, és bármelyik percben támadást indíthatnak. Moszkva azt állítja, semmilyen támadó szándéka nincsen, és a feszültséget a NATO és az USA szítja Ukrajnában. Azt követelik, hogy a NATO vonja ki a csapatait egyes kelet-európai országokból, így Bulgáriából és Romániából, illetve vállalja azt, hogy Ukrajnát soha, semmilyen körülmények között nem fogadja a tagjává.
Az Oroszország elleni lehetséges gazdasági szankciókról és azok hatékonyságáról szóló elemzésünket ebben a cikkben olvashatják.
