Szakértők vitatják, hogy egy zsidó jegyző árulta volna el Anne Frank rejtekhelyét a náciknak

Történészek kételkednek abban, hogy egy zsidó jegyző árulta volna el Anne Frankot és családját a náciknak, mint ahogyan azt Rosemary Sullivan The Betrayal of Anne Frank (Anne Frank elárulása) című könyvében megállapította – írta a The Guardian.

A kötet egy már nyugdíjba vonult FBI-ügynök, Vince Pankoke nyomozása alapján íródott, és a héten jelent meg.

Az írás szerint Arnold van den Bergh a németek által létrehozott amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak való kényszerértékesítése ügyében járt el. Sullivan szerint Van Bergh bejutott olyan helyekre, ahol zsidók rejtőzködtek, és vélhetően ő vezette el a rendőrséget 1944. augusztus 4-én a Frank család rejtekhelyére.

David Barnouw, a 2003-ban megjelent Who Betrayed Anne Frank? (Ki árulta el Anne Frankot?) című könyv holland szerzője azonban azt mondja, nincs erről meggyőződve.

„A tudósok általában – nagyon helyesen – fenntartásokkal kezelik eredményeiket. Ők azonban meg vannak győződve erről a szegény jegyzőről. Miközben én azon tűnődöm, vajon tényleg volt-e hozzáférése a zsidók rejtekhelyeinek listájához. A Zsidó Tanács szerintem túlságosan törvénytisztelő volt ahhoz, hogy ilyen listát készítsen” – fejtette ki a holland kutató.

A hat éven át tartó nyomozás eredményeit bemutató könyv szerint a férfi azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címét a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. Van den Berghet és a családját végül nem deportálták.

A nyomozók találtak arra való utalásokat, hogy a Zsidó Tanács őrzött ilyen címlistát. Egy másik kulcsfontosságú bizonyíték egy névtelen feljegyzés, melyet Anne apja, a család egyetlen túlélő tagja, Otto Frank kapott.

A feljegyzés szerint Van Bergh címeket adott át a náciknak, köztük annak a helynek a címét is, ahol Otto, Anne, édesanyja, Edith, testvére, Margot, valamint Hermann, Auguste és Peter van Pels és Fritz Pfeffer rejtőzött. A Frank család két éven át bújt meg Amszterdam Jordaan negyedében egy rejtett melléképületben, mielőtt letartóztatták őket.

Ronald Leopold, az Anne Frank Ház igazgatója dicsérte a nyomozást, de ő is azon a véleményen van, hogy az eredményeket nem szabad tényként kezelni. Szerinte a bizonyítékok további vizsgálatára van szükség az elmélet hitelességének megerősítéséhez.

Bár számos nyomozás zajlott már, közülük kettőt a holland rendőrség végzett, még mindig megoldatlan a rejtély, hogy pontosan ki vezette a nácikat a rejtekül szolgáló melléképületbe. Az 1980-ban elhunyt Otto Frank állítólag erősen gyanította, ki volt az, de elméletét sohasem hozta nyilvánosságra.

Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg, valószínűleg tífuszban. Anne ekkor 15 éves volt. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban.

Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

(via MTI)