77 év után leleplezték Anne Frank árulóját
2022. január 17. – 15:24
Anne Frank a holokauszt egyik leghíresebb áldozata. A zsidó származású német lány családja Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutása után emigrált Amszterdamba, ahol azonban 1940 májusa után újból náci fennhatóság alá kerültek, és miután Anne nővére, Margot munkatábori behívót kapott, az egész család úgy döntött, hogy a háború (akkor még nagyon távolinak tűnő) végéig megpróbál elrejtőzni a németek elől az apa, Otto Frank pektint – élelmiszeripari segédanyagot – forgalmazó boltjában. A bujkálásban sokan segítették őket, és később más zsidó családok is csatlakoztak hozzájuk.
Anne Frank tizenharmadik születésnapjára, 1942. június 12-én kapta a naplóját, melybe attól kezdve 1944. augusztus 1-jéig szorgosan írta bejegyzéseit, melyeket egy fiktív barátnőjének, Kittynek címzett. Azonban augusztus 4-én a rendőrök egy ismeretlen feljelentése alapján körbefogták a házat. Az első, felületes kérdezősködést követően elmentek, de később visszatértek, és módszeresen átkutatták a házat, felfedezték a titkos épületszárnyat, az ott rejtőzködőket megtalálták és egy deportáló táborba hurcolták, ahonnan szeptemberben – három nappal azelőtt, hogy az első szövetséges katonák átlépték Hollandia határát – Auschwitzba szállították őket. Anne itt még életkorának köszönhetően megúszta azt, hogy azonnal gázkamrába küldjék, és októberben családja többi nőtagjával együtt a bergen-belseni koncentrációs táborba szállították át, ahol hetekkel a háború vége előtt a táboron végigsöprő tífuszjárvány végzett vele és nővérével.
Anne Frank naplóját a család bujkálását segítő egyik ismerős adta át más iratokkal együtt a háborút túlélő, de feleségét és lányait elvesztő Otto Franknak, aki (némiképp megcsonkítva) 1947-ben kiadta azokat. Anne Frank naplója egycsapásra a XX. század egyik legfontosabb könyvévé vált, 65 nyelvre fordították le, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. Élettörténetét számos kutató rekonstruálta, azonban arra a kérdésre 77 éven keresztül senki nem talált választ, hogy
ki adta fel a Frank családot a kollaboráns rendőrségen?
A korábbi kutatások arra sem találtak egyértelmű bizonyítékot, hogy egyáltalán árulás történt (szerintük a rendőrök hamisított élelmiszerjegyek után nyomozva ütöttek rajta a rejtekhelyen), azonban 20 szakember – köztük adatelemzők, történészek és kriminológusok – összefogásával sikerült leleplezni a 77 éves rejtélyt. A hat éven át tartó történelmi nyomozásról szóló, a héten megjelenő könyv szerint
szinte biztos, hogy az egyébként szintén zsidó származású jegyző, Arnold van den Bergh árulta el a rejtőzködőket, cserébe azért, hogy megmentse a saját családját a deportálástól.
A történelmi nyomozást végző szakemberek egy óriási adatbázist állítottak össze a helyi náci kollaboránsok, informátorok névsorából, rendőrségi jegyzőkönyvekből és más dokumentumokból, és erre eresztettek rá számítógépes algoritmusokat, melyek azután a lehetséges elkövetők névsorát értelmezhető méretűre szűkítették le.
A kutatók figyelmét az a tény keltette fel, hogy a befolyásos Arnold van den Bergh sorra vesztette el azon kiváltságait, melyek felmentést jelenthettek a deportálás alól, a férfit és feleségét mégsem vitték el. Ez felvetette annak gyanúját, hogy van den Bergh valamilyen információval, szívességgel válthatta meg az életét. Arnold van den Bergh egyébként nem sokkal a háború után, 1950-ben halt meg.
A kutatók ráadásul Otto Frank hagyatékában is találtak egy névtelen levelet, mely Van den Berghet vádolta a család rejtekhelyének elárulásával, azonban ezt az apa soha nem említette és nem is hozta nyilvánosságra.