Nem ismerjük el Lukasenkót, de ő csak kiröhögi a törvényeinket – a belarusz–lengyel határhelyzetről vitáztak az EP-képviselők

„Meg kell mutatnunk, hogy ha valakit közülünk megtámadnak, akkor az egy mindannyiunk elleni támadásnak számít” – erről beszélt Margarítisz Szkínasz, az Európai Bizottság alelnöke szerda este az Európai Parlament plenáris ülésén. A Bizottság még két héttel ezelőtt állt elő egy javaslatcsomaggal, ami átmenetileg módosítaná az Európai Unió menekültügyi eljárását: eszerint a Belarusszal határos három tagállamnak, Lengyelországnak, Litvániának és Lettországnak többek között

• lehetősége lesz arra, hogy a menedékkérelmek regisztrációs időszakát a mostani 3–10 nap helyett 4 hétre meghosszabbítsák, és már akár a határon megkezdhetik a menedékkérelmi eljárást;
• valamint egyszerűsített és gyorsított eljárással küldhetik vissza azokat, akiknek elutasították a menedékkérelmét.

A képviselők szerdán egy vitában kérdezték a Bizottság mellett az Európai Unió Tanácsát a javaslatról, amit mind a jobb-, mind a baloldal széléről éles kritika ért: míg a szélsőjobb szerint nem elég kemény a fellépés az „illegális bevándorlással” szemben, a radikális baloldal egyenesen „gyalázatnak” nevezte a javaslatcsomagot.

Menekültválság vagy hibrid háború?

Bár az elmúlt hetekben enyhült a belarusz–lengyel határhelyzet, az uniós szervek szerint a javaslatcsomaggal igyekeznének összhangba hozni a menekültáradat kezelését az EU-s joggal. Anže Logar szlovén külügyminiszter a Tanács nevében arról beszélt, hogy bár a lépéssel „nem oldanak meg egy csapásra mindent”, azért enyhíteni próbálnak a menekültek helyzetén.

Margarítisz Szkínasz pedig elsősorban az érintett tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország helyzetét emelte ki. „Ez egy különösen kegyetlen és súlyos hibrid fenyegetés (…) Több száz menekültet hozott Európa utolsó diktátora, Lukasenko Belarusz uniós határára, a drámai humanitárius válságot pedig meg kell oldani.” Szkínasz ígérete szerint ahogy az elmúlt hetekben sikerült megállítani a közel-keleti országokból Belaruszba érkező repülőjáratokat, úgy fogják megállítani az embercsempészetet is, és igyekeznek biztosítani a rendezett menekültügyi eljárást:

„Ami most a keleti határainkon történik, az bármelyik országban megtörténhet. De nagyon optimista vagyok, és bízom abban, hogy ezzel sikerül rendezni a helyzetüket.”

Főleg a jobbközép Európai Néppárt (EPP) képviselői értettek egyet a javaslatcsomaggal: a holland Jeroen Lenaers szerint „rendkívüli lépésekre van szükség” a menekültválság megoldására, a lengyel Ewa Kopacz pedig arról beszélt, hogy az uniós–belarusz határon nemcsak menekültekről van szó, hanem a terrorizmus elleni harcról is: „Az általunk el nem ismert diktátor kiröhögi a törvényeinket – éppen ezért kell fellépni ellene.”

„Lukasenko mindennap menekülteket küld a határra, embereket küld fegyverként. Ne legyünk naivak, ez nem menekültválság, ez háború – és lehet kritizálni a külső határokon álló országokat, meg Európa közepéről bemondani a megoldást, de gondoljanak bele a helyzetünkbe”

– mondta Inese Vaidere lett EP-képviselő. Hasonló álláspontot képviseltek a lengyel kormánypárt dominálta konzervatív frakció, az ECR képviselői, ahogyan a vita egyetlen magyar felszólalója, a jobbikos Gyöngyösi Márton is:

„Az EU tanult az előző menekültválság hibáiból, ami lehetőséget adott Orbánnak. Most Lukasenko akarja elterelni a menekültválsággal a figyelmet Belarusz helyzetéről. (…) Nem hagyhatjuk, hogy megadjuk magunkat az autoriter rendszerek zsarolásainak, legyen az EU-n kívül vagy belül.”

Európa jövője a lengyel–belarusz határon dőlhet el

A liberális Renew Europe képviselői ugyan alapvetően egyetértettek a javaslatcsomaggal, de kiterjesztenék a humanitárius segítségnyújtás garanciáit, és bevetnék a határvédelemhez a Frontex erőit is: „Európa jövője a białowieża-i erdőben dől el, egy biztonságos határ ugyanis csak egy olyan határ lehet, ahol senki nem halhat meg” – mondta Róża Thun und Hohenstein német EP-képviselő. Szintén a humanitárius biztosítékok hiányát emelték ki a szociáldemokrata képviselők: „Kezeljék emberként ezeket az embereket! Ők nem az ellenségeink” – mondta Pietro Bartolo.

A legélesebben a Zöldek, a radikális Baloldal és a szélsőjobboldali ID képviselői utasították el a javaslatot: míg az ID-sek szerint nem elég szigorú a fellépés az „illegális bevándorlással” szemben, addig a Zöldek szerint emberi jogokat sértene, ha kriminalizálnák a segítségnyújtást. Az ír Clare Daly a Baloldal részéről pedig igen kemény szavakkal utasította el a Bizottság és a Tanács javaslatát:

„Elképesztőnek tartom, hogy erről tartunk vitát – ahelyett, hogy eljárást indítanának Lengyelország, Litvánia és Lettország ellen, akik legitimálni akarják az emberi jogok megsértését. (…) Ez nem Belaruszról szól: undorító módon hibrid támadásnak állítják be, hogy a határon ártatlan emberek éheznek és megfagynak – ez egy gyalázat.”

A vita végén Margarítisz Szkínasz arról beszélt, hogy a képviselők kritikájának egy része igazságtalan, hiszen nem a határon fagyoskodó menekültek ellen akarnak fellépni, hanem az embercsempészek hálózata ellen, az EU pedig továbbra is humanitárius segítséget nyújt a határon.

„Az uniós jog segítségével akarunk szembeszegülni azokkal, akik hibrid fegyverekkel lépnek fel ellenünk. A javaslat csak hat hónapra szól, három tagállamra vonatkozóan – de ezzel megmutatjuk, hogy akinek szüksége van az Európai Unió szolidaritására, az meg is kapja”

– mondta az uniós biztos. Anže Logar külügyminiszter a Tanács részéről hozzátette, hogy intenzív együttműködésre van szükség az uniós intézmények között a hibrid támadások ellen.