Szijjártó a magyar űrkutatásban megtalálta a kommunista múlt pozitív hozadékát

Megkezdődött a felkészülés a magyar űrstratégia végrehajtására, amelynek legfőbb célja egy magyar kutatóűrhajós felküldése az évtized közepén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – jelentette ki Szijjártó Péter pénteken Portóban, írta az MTI. A külgazdasági és külügyminiszter korábbi szavai szerint ez már 2024-25-ben megtörténhet.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri szintű ülésén arról számolt be, hogy a kormány idén elfogadta az első nemzeti űrstratégiát. A következő tíz évre vonatkozó program már meg is kezdődött a magyar űrhajós kiválasztásának folyamatával. A jelentkezési határidő január végén jár le.

Az űrhajós feladatai közé tartozik majd, hogy

• dozimetriai, anyagtani, űrbiológiai, gyógyszerészeti teszteket és kísérleteket végezzen.
• Emellett cél annak a berendezésnek a telepítése is, amelyet jelenleg fejlesztenek egy közös magyar–orosz projekt keretében az űridőjárás jobb előrejelzése érdekében.

Ehhez kapcsolódik, hogy egy stratégia keretében megkezdődött egy magyar telekommunikációs műhold Föld körüli pályára bocsátásának előkészülete és az ezt érintőföldi szegmens fejlesztése is.

Magyarország ugyanis 2024-től húsz éven keresztül rendelkezik majd egy geostacionárius pályaszakasz üzemeltetési jogával, így ismét saját telekommunikációs műholdja lehet – közölte.

A geostacionárius műholdak – azaz, amelyek mindig a Föld azonos pontjára néznek – a legtöbb műholdnál, és a 300 kilométeres magasságban keringő nemzetközi űrállomásnál jóval messzebb, 40 ezer kilométeren keringenek a bolygó körül. Ez a Föld–Hold-távolságnak körülbelül a tizede.

Szijjártó elmondta, hogy a kormány pénzügyi alapot hozott létre a szektorban tevékenykedő magyar cégek támogatására. Emellett tizenhét magyar egyetem együttműködésével kidolgoztak egy, versenyképes tudást biztosító űrtudományi kiegészítő képzést. Magyarország a napokban stratégiai megállapodást kötött az űrkutatási együttműködésről a francia–olasz Thales Alenia Space-szel, amelynek nyomán magyar vállalatok részt vehetnek majd a világ egyik legnagyobb műholdflottájának működtetésében – emlékeztetett Szijjártó.

A külügyi és külgazdasági miniszter szerint több szempontból is különleges év volt az idei: most volt a 75. évfordulója annak, hogy Bay Zoltán magyar fizikus sikeres európai Hold-radar-kísérletet végzett, és idén Magyarországon rendezték meg a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát, amelyen több mint hatvan asztronauta vett részt, illetve legalább ezer magyar diák is jelen lehetett.

„Bár Magyarország egyértelműen kis ország, kommunista múltunk rendkívül kevés pozitív hatásának egyike, hogy szert tettünk bizonyos kapacitásokra az űrkutatást illetően, ezért próbálunk aktívak lenni” – mondta.