A halálos ágyán vallotta be az egyik legkeresettebb bankrabló, hogyan sétált ki a pénzzel teletömött papírzacskóval
2021. november 15. – 16:48
Még az új életében használt álnevét is A Thomas Crown-ügy című filmből vette Amerika egyik legkeresettebb bankrablója – tudták meg a nyomozók most, amikor ötvenkét év után végre nyomára akadtak Ted Conradnak. Az egykori húszéves banki alkalmazott 1969-ben egy nyári délután bankjegyekkel megtömött papírzacskóval a kezében kisétált a munkahelyéről, hogy aztán bő fél évszázadra nyoma vesszen. Conradot elszámoltatni már nem lehet, idén tavasszal, 71 éves korában elvitte a tüdőrák. A családjának is csak a halálos ágyán árulta el a titkát.
1969. július 11-én, pénteken a huszadik születésnapja másnapján Theodore Conrad banki alkalmazott az ohiói Clevelandben kiugrott a munkahelyéről ebédidőben a közeli italboltba, és onnan egy diszkrét papírzacskóba csomagolt Canadian Club whiskeyvel tért vissza dolgozni. A munkaidő vége felé meggyőzte a kollégáját a Society National Bankban, hogy nyugodtan hazamehet pár perccel hamarabb, ő majd intézi egyedül a zárást. Amikor magára maradt, Conrad belegyömöszölt 215 ezer dollárt a barna papírzacskóba, a tetejébe nyomta álcázásképp a whiskeysüveget,
majd kisétált az épületből és – egy, a lakásán tett gyors, pakolós kitérő után – az egész addigi életéből is.
Ted Conradnak a mai értéken 1,7 millió dollárnak, nagyjából 544 millió forintnak megfelelő pénzzel együtt nyoma veszett. Számtalan újságcikk, könyvek, rövidebb-hosszabb dokumentumfilmek és tévéműsorok sokasága dokumentálta a több mint fél évszázados, teljesen soha fel nem adott küzdelmet a felkutatására. Pénteken végül a körözött bűnözők és szökevények elfogására szakosodott szövetségi rendőri szerv beszámolhatott az ötvenkét éve várt áttörésről.
Megoldották a rejtélyt, rájöttek, hova lett Ted Conrad, sikerült azonosítani. Letartóztatni azonban már nem tudták. Conrad, aki Thomas Randele néven, tisztes családapaként élte le az életét Boston kertvárosias agglomerációjában, Lynnfieldben, fél évvel korábban meghalt tüdőrákban. 71 éves korában, családja körében, az otthonában érte a halál.
Az apa, a fiú, a krumplipüré és Ted
Egy évvel túlélte azt a nyomozót, aki még 1969-ben vetette magát utána, és akinek végül a fia tarthatta meg pénteken az ügy megoldásáról szóló sajtótájékoztatót.
Az életben a dolgok nem mindig úgy végződnek, mint a filmeken
– jegyezte meg ezen a sajtótájékoztatón Peter J. Elliott, aki az apját, John K. Elliottot követte a hivatásában. Elliotték a hatvanas években nem messze laktak Conradtól. A későbbi bankrabló egy időben annál a sarki fagylaltárusnál dolgozott, ahová az Elliott gyerekeket vitték a szüleik. A nyomozó szerint ez az ismerősség, közeliség volt az, ami miatt annyira megragadta az apját az ügy. Peter Elliott, ahogy elmesélte, úgy nőtt fel, hogy a vacsoraasztalnál is, miközben a krumplipürét adták körbe, fel-felhangzott a kérdés: hol a pokolban lehet Ted Conrad.
Az idősebb Elliott 1990-ben nyugdíjba vonult, de egészen 2020-ban bekövetkezett haláláig nem tett le Conrad felkutatásáról. A fia szerint az ő erőfeszítéseinek, az általa előásott dokumentumoknak is köszönhető, hogy végül csak le tudták zárni az ügyet.
A halálos ágyán bevallotta
John K. Elliot gyűjtötte be annak idején azokat a Conrad főiskolás éveiben keletkezett iratokat, amelyek megőrizték a kézírását és az aláírását. Ezeket vetették most össze egy 2014-ből származó, bostoni bírósági irattal, amelyet egy bizonyos Thomas Randele nyújtott be. Egyértelmű volt: a két személy egy és ugyanaz. Mire az azonosítás megtörtént, a nyomozók már csak Randele-Conrad családtagjaival tudtak beszélni.
Az ő kihallgatásukkor napvilágra került: a férfi a halálos ágyán bevallotta a titkát az addig mit sem sejtő családtagjainak. Ők dönthettek volna ekkor úgy, hogy értesítik a hatóságokat, de nem tették, ezért a titok Conrad 2021. májusi halála után még további fél évig titok maradt. Nem indítanak eljárást ellenük a hallgatásuk miatt. Elliott azt mondta: sajnálja őket. A feleséget, Kathy Randele-t meg tudta szólaltatni a helyi sajtó szombaton, de csak annyit mondott, hogy még mindig gyászolnak, a férje csodálatos apa volt.
Luxuskocsik, golf, csőd
A nyomozók előtt utólag egy feltűnésmentes, de jó élet képe rajzolódott ki. Conrad már 1970 körül Bostonban telepedett meg. A hetvenes évek elején ismerkedett meg későbbi feleségével, akit 1982-ben vett el, és született egy lányuk, aki most a harmincas éveiben jár.
Conrad mindig is imádta a menő autókat: új életében luxusautó-kereskedésekben vállalt munkát, és – hiszen már tizenévesen is szeretett golfozni – profi golfjátékos lett belőle. A gyászjelentése szerint remek szakács volt, és imádta a főzős műsorokat. Jó családapa volt, szerették az ismerősei, nem került sosem összetűzésbe a törvénnyel, sőt, jóban volt rendőrökkel, még szövetségi ügynökökkel is, mondta el ifjabb Elliott a sajtótájékoztatón.
A róla szóló dokumentumfilmek nagyon lekötötték, de egyébként is szerette a rendőrös-nyomozós műsorokat, a kedvence az NCIS volt. Hogy mi lett a zsákmányolt pénz sorsa? Csak annyi tudni biztosan, hogy azzal a bizonyos 2014-es bírósági irattal, ahonnan Randele aláírása származott, csődöt jelentett.
Valószínűnek látszik egyébként, hogy Ted Conradnak sosem a fényűző, gondtalan, mesésen gazdag élet megteremtése volt az elsődleges célja a bank kifosztásával, hanem egyfajta kihívásként tekintett rá, az érdekelte, hogy képes-e megcsinálni, hasonlóképpen A Thomas Crown-ügy című, 1968-as film főhőséhez.
Conrad valósággal a megszállottjává vált ennek a filmnek, amelyben egy rászorulónak éppenséggel nem mondható üzletember visz véghez közel tökéletes bankrablást. Több mint féltucatszor látta, a barátaival is megvitatta, sőt, a társaságában egy ponton még el is kezdett hencegni azzal, hogy milyen könnyen lehetne pénzt szerezni a bankból, ahol dolgozik. Abban az időben még valóban nem voltak a munkahelyén különösebben komoly biztonsági intézkedések. Beszédes, hogy a banknak csak hétfőn tűnt fel a 215 ezer dolláros hiány, meg az alkalmazott előre be nem jelentett távolléte. Conrad így eleve bő kétnapos előnyre tett szert a hatóságokkal szemben.
Igazságmorzsák
A férfi egyébként nem tett különösebb erőfeszítéseket azért, hogy a külsejét megváltoztatva felismerhetetlenné tegye magát. Elégnek bizonyult, hogy megszakított minden kapcsolatot a régi élete szereplőivel, és örökre maga mögött hagyta Clevelandet. A legelején még küldött pár levelet az akkori barátnőjének, de lenyomozni azok alapján nem tudták. Az évek során különféle tippeket és nyomokat követve keresték Honoluluban és Washingtonban, Texasban és Kaliforniában. Volt, hogy egy nyugdíjas pár Hawaiin vélte látni koktélozgatás közben.
Volt, hogy a nyomozók reménykedtek benne, hogy talán A Thomas Crown-ügy mániája révén le lehet buktatni, fel is vették a kapcsolatot a film főszereplőjével, Steve McQueennel, hátha Conrad megkeresi őt egyszer, de hiába. Pedig nem tapogatóztak rossz irányba. Mint most kiderült: az a bostoni környék, ahol Conrad az életét leélte, nagyon közel esett a film forgatási helyszínéhez. És van még egy dolog: Peter J. Elliott meg van róla győződve, hogy Ted Conrad nem véletlenül választotta magának épp a Thomas keresztnevet. Hogy a Randele vezetéknév mögött mi van, annak is van-e valami jelentősége, arra egyelőre nem jöttek rá.
Elliott beszélt arról az újságíróknak, hogy gyakran megfigyelhető szökevényeknél: a hazugságaik nem is rugaszkodnak el teljesen az igazságtól, szeretnek valóságszilánkokat felhasználni az álszemélyiségük felépítésekor. Conrad sem volt kivétel. A születésnapját például Thomas Randele-ként is megtartotta, csak két évvel idősebbnek hazudta magát, 1949 helyett 1947-et adott meg születési évnek. Így, hogy az ember tudja már utólag, hogy mit nézzen, Randele gyászjelentése is árulkodott az azonosságról. Eszerint Randele ugyanúgy Denverben született és ugyanarra a főiskolára járt, mint Conrad, sőt, még a szülei keresztneve is egyezett a valódival, csak a vezetéknevet cserélte le.
„Remélem, apám ma egy kicsivel békésebben nyugszik”
– mondta az ifjabb Elliott a sajtótájékoztatón. A további feladataikra vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta:, a toplistájuk első helyén most az a Lester Eubanks nevű gyerekgyilkos van, akit annak idején egy elképesztő melléfogással hagytak elsétálni, és lassan 48 éve szökésben van.