Pert nyert az Európai Bizottság Romániával szemben, de a székelyek így sem nagyon reménykedhetnek

Ez az elemzés a Telex és a Transindex együttműködésével készült.

Szerdán pert nyert az Európai Bizottság (EB) Romániával szemben, amit az állam azért indított, mert az EB szerinte túllépte a hatáskörét akkor, amikor 2019-ben nyilvántartásba vette a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. Románia úgy ítélte meg ugyanis, hogy nem az EU az illetékes a szabályozni kívánt kérdésben, hanem a román állam.

A szerdai első fokú ítélet viszont nem azt mutatta meg, hogy az EB bármiben is egyetértene a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésével. A bíróság döntése csupán arról szólt, hogy a bizottság csak akkor tagadhat meg egy európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, ha az nem uniós szerződések végrehajtásához kapcsolódik, különben köteles lehetővé tenni azt.

2013-ban azonban még az Európai Bizottság is úgy vélte, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik a hatáskörébe, és elutasította a polgári kezdeményezés bejegyzését. A bizottság hat évi pereskedés és egy jogerősen elveszített per nyomán vette nyilvántartásba 2019-ben a polgári kezdeményezést, amit most Románia a perben számon kért tőle. A szerdai döntés ellen Romániának több mint két hónap áll rendelkezésére a fellebbezésre.

Évekig tartott összegyűjteni a szükséges mennyiségű aláírásokat

Az erdélyi magyarok és székelyek autonómia törekvései az utóbbi években a román pártok körében szélsőséges megnyilvánulásainak tárgyává és politikai haszonszerzésre alkalmas lehetőségévé váltak, ami miatt évek óta nincs valós politikai hátszél az ilyen jellegű kezdeményezések mögött. A nemzeti, gazdasági és kulturális önrendelkezés teljesen más értelmet kapott Romániában, mint amit valójában feltételezne, ennek kezdeményezői a belpolitikai törekvések helyett külső megoldások után néztek.

Az egyik ilyen EU-s polgári kezdeményezés a Székely Nemzeti Tanácsé, amely partnereivel nem hivatalosan 11 országban – köztük Magyarországon is – gyűjtötte a kellő számú aláírást (összesen több mint 1,4 milliót). Azonban a főleg erdélyi magyarok által indított törekvésről sokáig úgy tűnt, hogy érdektelenségbe fullad, utána az egymillió aláírás összejött, de még mindig nem teljesült az a feltétel, hogy a népességarányos küszöb minimálisan 7 országban legyen meg határidőre.

Ezen a helyzeten az utolsó pillanatban a koronavírus-járvány miatt két évesre kiterjesztett aláírásgyűjtése, és a Pesty László által Budapestről irányított Írd alá kampánya változtatott. A hivatalosan elismert és a gyűjtés sikerességi küszöbének számító 7 ország közül Magyarország 774 441 aláírással volt a hetedik november 3-án, amelyik igazoltan összegyűjtötte. Megfelelő mennyiségű aláírás állításuk szerint Magyarországon kívül Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Írországban, Spanyolországban, Lettországban, Szlovéniában, Svédországban, Litvániában és Belgiumban gyűlt össze.

A Minority SafePack példája jól érzékelteti az EB véleményét a székely tanács kezdeményezésének ügyében

Tartalmát tekintve a Székely Nemzeti Tanács és Minority SafePack különbözik, hisz előbbi annak érdekében gyűjtötte össze az aláírásokat, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is. A Minority SafePack pedig a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területeit szerette volna, hogy az európai uniós jog részei legyenek. Végeredményben azonban a kisebbségekre irányuló támogatási kísérletükben és várható kimenetelükben megegyezhetnek.

A Minority SafePack 2013-as elutasításának oka röviden az, hogy az Európai Bizottságnak nincs kompetenciája jogalkotást kezdeményezni a kisebbségvédelem terén, az ugyanis tagállami hatáskörbe tartozik. Ebbe a kezdeményezők nem törődtek bele, beperelték a Bizottságot. A Luxemburgi Törvényszék pedig abban adott igazat a kezdeményezőknek, hogy az EB csak azután utasíthatja el a kezdeményezést, hogy azoknak lehetősége volt összegyűjteni az aláírásokat.

Miután ezen túl voltak, a Minority SafePacket idén január 14-én utasították el, azzal a már sokkal következetesebb indokkal, hogy bár a befogadás és Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása az Európai Bizottság egyik prioritása és célkitűzése, nem kezdeményeznek jogalkotást, mert a javaslatcsomag 2013-as benyújtása óta számos kérdés megoldódott az unióban.

Az elutasítás pedig a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán is valószínűsíthető, Vizi Balázs európai és kisebbségi jogi szakértő a Transindexnek korábban ugyanis azt mondta, hogy az EB szempontjából az, hogy az uniós források elosztásában a regionális kulturális, a kisebbségi identitás megőrzése szerepet kapjon, elképzelhetetlennek tűnik, mert az nem összeegyeztethető az EB elveivel.