A magyar zászló mellé nem tűzte ki a románt Székelyudvarhely polgármestere, bírságot kell fizetnie

2021. november 10. – 23:36

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Hargita megyei törvényszék szerdán kimondott jogerős ítélete értelmében Gálfi Árpádnak, Székelyudvarhely polgármesterének ki kell fizetnie a 2020. március 15-e tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld zászlók, kokárdák miatt kirótt bírságot.

Az MTI tudósítása szerint a törvényszék elfogadta a bírságot kirovó prefektus fellebbezését, és megváltoztatta a polgármester számára kedvező elsőfokú ítéletet.

A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye prefektusa azért szabott ki 5000 lejes (350 ezer forint) bírságot a 96 százalékban magyarok lakta székelyföldi város polgármesterére, mert a 2020. március 15-i ünnep tiszteletére kitűzött magyar lobogók mellé nem helyeztek ki román zászlókat is.

A polgármester kabinetfőnöke a helyi sajtónak korábban elmondta: nem más állam zászlóit, hanem magyar nemzeti jelképeket tűzték ki Székelyudvarhelyen. A román kormány megbízottjaiként működő prefektusok 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re vagy október 23-ra. Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el.

A székelyudvarhelyi perek közül eddig egyben született jogerős ítélet. A 2018. március 15-i magyar zászlók miatt kirótt bírságot a székelyudvarhelyi bíróság még törvényesnek találta, ám a polgármester fellebbezése nyomán a Hargita megyei törvényszék törölte. Idén az első fokon eljáró székelyudvarhelyi bíróság három zászlóhasználatért kirótt bírságot is érvénytelenített.

Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, mely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.

A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy zászlónak minősülnek-e, és a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, színek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi díszítésére használnak.

Néhány hete Gálfi Árpád egy egészen más ügy miatt került be az újságokba, itt írtunk arról, hogy az erdélyi magyar politika nem igazán tudta, mit is kezdjen az ellenzék konzervatív, jobboldali, a határon túliak ügyét fontosnak tartó miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel. A hódmezővásárhelyi polgármester ugyanis Erdélybe látogatott volna (az út később a romániai különösen súlyos járványhelyzet miatt elmaradt), ahol nem lett volna könnyű dolga a Fidesz masszív beágyazottsága miatt. Székelyudvarhely polgármestere megkérdezte a város lakóit, hogy fogadják-e Márki-Zayt, majd törölte a posztját, és végül közölte: nem fogadja a magyarországi politikust. Kolozsváron közben egy helyi fiatal vállalkozó közönségtalálkozót szervezett Márki-Zaynak, mert szerinte véleményhegemóniában élnek ott az emberek.

Kövess minket Facebookon is!